Megint belekontárkodom az atlétikai szakírók mesterségébe, végignéztem ugyanis a Gyulai István Emlékversenyt. A válogatott atlétáról, kitűnő sportriporterről és nemzetközi sportdiplomatáról elnevezett erőpróbát Székesfehérvárott rendezték. Akadtak olimpiai és világbajnokok, akik a nemrégiben befejeződött amerikai világbajnokság után és egy héttel a mücheni Európa-bajnokság előtt épp keresnek egy kis pénzt. Nem sajnálom tőlük a dollárban fizetett fellépti díjat, mert megdolgoztak a pénzünkért. Ráadásul felmérhettük, vajon az ő teljesítményükhöz képest hol tartanak a magyar atléták.
Münchenbe készülő küldöttségünkből minden második élt az összehasonlítási lehetőséggel. Ha jól számoltam, tizennyolcan indultak Fehérvárott. Néhány eredmény, elöl a külföldi győztes, zárójelben a magyar teljesítmény. Női 100 méter: 10,67 másodperc (11.56). 200: 22.02 (24.04). 100 gát: 12.27 (13.60). 400 gát: 51.68 (56.04). Távolugrás: 6.83 méter (6.45). Kalapács: 74.84 méter (69.25.) A férfiaknál 100 méter: 9.97 másodperc (10.34). 200: 19.88 (20.88). 110 gát: 13.12 (13.69). Diszkosz: 71.23 méter (63.25). Kalapács: 79.96 méter (79.44). Halász Bence kalapácsvető kivételével atlétáink kínosan alárendelt szerepet játszottak.
Leggyorsabb futónőnk százon saját országos csúcsától is méterekkel maradt el. Női kétszázon már a megyei középiskolai bajnokságon is 24 másodpercen belül futnak. Férfi kétszázon pontosan egy másodpercnyi a különbség, ami méterekben megalázó. Diszkoszban pedig a nyolcméternyi különbség arról árulkodik, hogy aki színeinket képviseli majd Münchenben, a selejtező után akár indulhat is haza. Vajon egy héttel az Európa-bajnokság előtt legjobb atlétáinknak nem az országos csúcsokat kellett volna ostromolniuk? De eljátszottam azzal a gondolattal is, hogy visszafogták magukat a világ- és olimpiai bajnokok fehérvári jelenlétében, és Münchenben lepik meg Európát.
Népes küldöttségünk számára az Európa-bajnokság főpróbája a Gyulai Emlékverseny volt, az augusztus 15-én kezdődő Európa-bajnokság pedig a 2023-ban Budapesten megrendezendő világbajnokság főpróbája lesz. A számok azonban azt sejtetik, hogy atlétáink nincsenek csúcsformában. A sportújságíróknak van még néhány napjuk, hogy utánajárjanak a részleteknek. Ha most nem vonják le a székesfehérvári tanulságokat, akkor augusztus 21-én, a müncheni verseny utolsó napján aligha értjük meg, hogy a legjobbjaink miért nem jutottak tovább a selejtezőkből.
Tíz mondat a győzelemről
A versenyt akkor szeretem, ha jó esélyeim vannak a győzelemre. (Csehák Judit szocialista politikus, Színes Vasárnap, 1996. március 31.)
Senki sem tökéletes, de a győzelem pillanatában a győztes közel van hozzá. (Janics Natasa olimpiai bajnok kajakos, Hetek, 2004. szeptember 17.)
A győzelemben nehezen fárad el az ember. (Marosi László volt válogatott kézilabdázó, Sport TV, 2011. január 17.)
Az edző egyetlen őszinte barátja a győzelem. (Rátgéber László kosárlabda-edző, Magyar Rádió, 2011. április 26.)
A győzelem nélkül nincs másnap. (Lakner Zoltán szociológus, Népszabadság, 2012. november 26.)
A győzelem az a felszabadító pillanat, amikor a sportolóban tudatosul, hogy másnap nyugodtan megnézheti, mit írnak róla az interneten. (Bálint Mátyás újságíró, Nemzeti Sport, 2015. március 14.)
Orbán győzelemre játszik, nem kapura. (Török Gábor politológus, ATV, 2015. július 27.)
A válogatott kedden együtt imádkozott a győzelemért. Pénteken kikaptak. Isten tudja, miért. (Vágó István DK-politikus a magyar-kazah labdarúgó mérkőzésről, Facebook.com, 2018. március 24.)
A győzelem csapatmunka, a vereség magányos műfaj. (Vajda Zoltán újdonsült országgyűlési képviselő, ATV, 2022. április 11.)
A győzelem napi rutinná vált számunkra. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Miniszterelnök.hu, 2022. augusztus 4.)
