Parragh László, a hangerősítővel fölszerelkezett kormányzati súgó interjúiból hetek óta sejthettük, hogy a kisadózók dolgában készülnek valamire Orbánék. Keddre kiderült, hogy a parlamenti többség egyeztetés nélkül akarja kiszűrni az „adócsalókat”, mindössze 300 ezer embert. Az immár csak egyetlen ellenzéki napilap szerkesztőségében ekkor kellett volna megfogalmazni a kérdést, vajon a fővároson túl készülnek-e megmozdulásokra. Ha másra nem is, legalább egy közlekedési csomópont korlátozására.
A kérdés azért indokolt, mert a Népszavának akadnak tudósítói a vidéki Magyarországon. Ahhoz túl kevesen vannak (Doros Judit, Králik Emese, Ungár Tamás és Vas András), hogy hálózatnak nevezhessük őket, szívós munkával azonban mintha sikerült volna a szerkesztőséget kiszabadítani a budapesti és Pest megyei kalodából. Szerdán a parlamenti többség megszavazta a katások kivéreztetését. A Népszava azóta megszólaltatott politikusokat, politológusokat, alkotmányjogászokat, könyvelőket, szakszervezeti vezetőket. Majd’ mindenkit, akinek a véleménye számít. A politikai és gazdasági újságírók kitűnő munkát végeztek.
Kár, hogy néhány tisztségviselő megszólaltatásán (rövid cikken), és egy Parragh-szervezethez tartozó újságíró idézésén (még rövidebb keretes anyagon) kívül egy sort sem írtak a vidéki megmozdulásokról. De ha a fővároson túli Magyarországot nem foglalkoztatja a katások ügye, akkor bizony megérdemli a sorsát. Ehhez képest kedden, szerdán és csütörtökön megmozdultak Szombathelyen, Debrecenben és Szegeden. Talán több településen is, ám a villámcsődületekről kevés az információ. Annyi azért tudható, hogy Szombathelyen „70-80” tüntető gyűlt össze (Nyugat.hu, 2022.07.13.), Debrecenben „körülbelül 200-an” (Debreciner.hu, 2022.07.14.). A szegedi sajtó munkatársai nem saccolták meg a tiltakozók számát, de az első sorban ott is ételfutárokat fedeztek föl.
Kétségkívül nem tüntettek sokan, ennyi ember rögtönzött összejövetele talán nem is hírértékű egy pesti újság számára. A fővárosban éjszakánként 1,7 millió ember hajtja álomra a fejét, ám nappal kétmilliónyian is vagyunk. S bár a tudósítók csupán annyit írtak, hogy „több ezren” tiltakoztak, tételezzük fel, hogy annak van igaza, aki kétezerre becsülte a számukat. Ezt kéne arányosítani a kétmillióhoz. Akkor pedig a 200 ezres Debrecen 200 tüntetője és a 78 ezres Szombathely 70-80 tiltakozója megfelel a fővárosi helyzetnek. Az egyetlen ellenzéki napilap igazán megemlíthette volna őket.
Tíz mondat a pestiségről
Budapestről és Facebook-lájkokkal nem lehet választást nyerni. (Kakuk György újságíró, Galamus.hu, 2012. október 27.)
Bár Budapestnek óriási hatása van a magyarországi politikai klímára, hiba lenne azt hinni, hogy a fővároson kívül nincs politikai élet. (Lakner Zoltán politológus, lakner.blog.hu, 2015. február 3.)
Minden vidék Budapesthez képest. (Botka László szegedi polgármester, szocialista politikus, ATV, 2016. november 30.)
Az ellenzék úgy viselkedik, mintha az ország csak és kizárólag Budapestből állna. (Ungár Péter LMP-politikus, 9970.hu, 2018. július 30.)
Lassan a Pesttel. (Tamás Ervin újságíró, Facebook.com, 2018. október 17.)
Debrecen nem attól lesz nagyobb, hogy leszólja, hogy kisebbnek híreli Budapestet. (Porcsin Zsolt újságíró, Debreciner.hu, 2020. január 30.)
Az önkormányzat a Kecskeméti Gábor Kulturális Központ élére egy csorvási születésű, orosházi lakosú, Judapesten élő vezetőt nevezett ki. (Földesi Mihály, a Mi Hazánk Mozgalom békési képviselője, Facebook.com, 2021. január 26.)
A nyafogó pestiséget betegségnek tartom. (Boross Péter volt miniszterelnök, volt MDF-politikus, Pesti TV, 2021. május 1.)
Budapestről nem lehet jövőre választást nyerni. (Czeglédy Csaba szombathelyi DK-politikus, 168.hu, 2021. október 4.)
Az ellenzék gyakorlatilag fővárosi nagypárttá vált. (Lánczi Tamás politológus, Pesti TV, 2022. április 12.)
