Akik átélték, aligha feledik a netadó elleni tüntetést. A világsajtót bejárta a felvétel: az Erzsébet-híd budai oldalán, a tömegben majd’ mindenki zsebében mobiltelefon lapult. Egyszerre villantották föl az apró fényforrást. Aznap este 40 ezer digitális szentjánosbogár világította meg a szürkületet. Egy újságíró meg is kérdezte a miniszterelnököt: ”Lesz-e jövőre netadó?” Orbán Viktor ezt válaszolta: „Szerintem nem.” (MTI, 2014.11.04.)
Ennek azért volt előzménye. A nyarat azzal töltöttük, hogy vitatkoztunk egy másik adónemről. A bejegyzésem utáni összeállításból kiderül, hogy a kormánypárti oldalon is kiverte a biztosítékot a reklámadó. Fél év múlva mégis sikerült lenyomni a médiacégek torkán. Amit a világhálót használó magánemberek elutasítottak, azt tudomásul vették, amikor a kormány nem őket adóztatta, hanem ama vállalkozásokat, amelyeknek a szolgáltatásait igénybe vették. A cégek beépítették költségeikbe az 5,3 százalékos reklámadót, és tőlünk szedték be.
Most, az országgyűlési választás előtt kiköltekezte magát a kormány, és onnan próbál pénzt szerezni, ahonnan csak lehet. Az emberei is berzenkednek: bezzeg a „globális techóriásokat” nem képes megadóztatni, helyettük a hazai vállalkozásokat bünteti. Azokat is, amelyek félig-meddig hozzá tartoznak. Például az állami hirdetésekből kistafírozott kormánypárti médiacégek adóztatása azt jelenti, hogy az állam az egyik zsebéből átteszi a pénzt a másikba. A nyilvánosság egyéb fórumait is támogatja a kormányzat, lásd erről Rogán Antal propaganda-miniszter megnyilvánulását a függelékben.
A tervezett reklámadó érdekes helyzetet teremthet. Az egyetlen ellenzéki napilap, a Népszava tavaly szolid nyereségre tett szert. 1 milliárd 817 millió forintnyi bevételéből 200 millió forintnyi osztalékot adhatott a tulajdonosainak. Ha „kormányzati kommunikációs költésekből” az idén is a bevételek 50-60 százalékát kapja meg, akkor az új reklámadó épp az osztalékot vinné el. Vagyis az ellenzéki sajtó államilag finanszírozott részének már nem érné meg visszafogni magát. S bár károsnak tartom a reklámadót, látok egy előnyét is.
Amíg a kormányzat nem sújtotta különadóval a saját médiumait (is), a hirdetési bevételekből diszkréten át lehetett szivattyúzni néhány milliárdot párt- és egyéni kasszákba. Ha a duzzasztott reklámadó is az adóhivatal révén jut majd el az államkasszába, akkor ezekkel a pénzekkel el kell számolni a nyilvánosság előtt.
Tíz mondat a reklámadóról
Nagy valószínűséggel lesz reklámadó. (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Magyar Rádió, 2014. június 2.)
A reklámadó pórázra veszi a médiát. (Csermely Péter újságíró, Magyar Nemzet Online, 2014. június 3.)
Az álláspont egyértelmű: lesz reklámadó. (Trócsányi László igazságügyi miniszter, Magyar Televízió, 2014. június 9.)
Mindenkit egyaránt sújt - homályos célok érdekében. (Gajdics Ottó újságíró, Hír TV, 2014. június 12.)
A reklámadó az extraprofit lehetőségét akarja megszüntetni. (L. Simon László Fidesz-politikus, ATV, 2014. június 30.)
Én keveslem, de a szakmai érveket elfogadtam. (Orbán Viktor miniszterelnök a végül is 5,3 százalékos reklámadóról, Magyar Rádió, 2015. április 10.)
Jó néhány olyan baloldali médium van, a Népszavát is beleértve, de akár az RTL Klubig vagy az ATV-ig bezárólag, aki ha ebben az időszakban nem részesült volna a kormányzati kommunikációs költésekből, akkor nehezebben tudta volna sikeresen zárni ezt az évet. (Rogán Antal Fidesz-politikus, 444.hu, 2020. november 24.)
Főleg a stratégiai növekedési céljaink teljesülését lassíthatja az adónem. (Vaszily Miklós, az Indamedia Csoport és a tv2 társtulajdonosa, VG.hu, 2022. június 28.)
Az állami hirdetések tartják életben a KESMA-konszernt, ahol a közéleti termékek listaáron számolt reklámbevételeinek több mint 80 százalékát állami vállalatok és szervek garantálják. (Rényi Pál Dániel újságíró, 444.hu, 2022. június 29.)
Remélem, a törvényhozók is úgy ítélik meg, hogy egy reklámadó többet ártana, mint használna a gazdaságnak. (Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója, Index,hu, 2022. július 6.)
