Vadászom a jó mondatokra, és Bauer Tamásra mindig számíthatok. A hajdani SZDSZ-politikus a rendszerváltás utáni országgyűlés egyik leggyakrabban és talán legszakszerűbben megszólaló képviselője volt. Néhány év múltán pártjával együtt kimaradt a parlamentből, azóta a közösségi médiában fejti ki tárgyszerű, közgazdaságilag megalapozott álláspontját. Alkatára jellemző, hogy jelenlegi párttársáról, a DK-s Varju „Laci”-ról jegyezte meg: „Rossz a kedvem, ha saját pártom politikusa beszél komolytalan dolgokat.” (Facebook.com, 2022. június 25.)

Két napja megrótta Ungár Pétert is. Nem alázta porig, nem dorongolta le a mostani országgyűlés egyik leggyakrabban és talán legszakszerűbben megszólaló képviselőjét. Csupán árnyaltabb fogalmazásra ösztökélte. A rögtönzés hevében ugyanis a fiatal LMP-politikus olyasmit talált mondani egy tévéstúdióban, amit talán végig kellett volna gondolnia. Bauer szabatosan elmagyarázta, hogy Ungár miben tévedett. A vitájuk tárgya mondandóm szempontjából mellékes, akadt azonban egy mondata, mely tűnődésre késztet. Ezt írta: „Egy rossz szó miatt nem akarom őt méltatlan váddal illetni.” (Facebook.com, 2022. július 7.)

E stílusnak neve is van, sandwich compliment-nek hívják. A c-vel kezdődő szó ugyebár bókot, dicséretet jelent, a szendvics pedig annyira ismert kifejezés, hogy nem is érdemes magyarra fordítani. Az elmarasztalást tehát két dicsérő mondat közé csomagoljuk. Erkölcsi épülésünkre válna, ha ez a magatartásforma terjedne el a hazai közéletben. Aligha véletlen azonban, hogy az olyan politikusok, mint Bauer Tamás, kimaradtak a parlamentből, és a pártjuk is inkább csak megtűri őket.

Ez az irály azért rokonszenves, mert amióta írom a Médianaplót (2002 óta), szinte csak azokkal vitatkozom, akiket becsülök. Fogalmazhatnak félreérthetően, akár még tévedhetnek is, de legföljebb megcsipkedem - nem akarom őket pellengérre állítani. Jó okom van erre. 1993 szeptembere óta tanítok újságírással kacérkodó fiatalokat, és nem arra szeretném megtanítani őket, hogy a szavakkal miként semmisítsenek meg másokat. Hanem arra, hogy pontatlanságukban, tévedésükben is becsüljék meg bennük a gondolkodó embert. Van más okom is a szendvicsbe csomagolásra.

Olyan szakmát művelünk, amelyben minden tévedésünket nyilvánosan követjük el. Nem esne jól, ha a felületességünkre, pontatlanságunkra, rögtönzésünkre emlékeztetőktől ugyanazt a durvaságot, otrombaságot, útszéli stílust kapnánk, amellyel mi illettük őket.    

Tíz mondat a stílusról

A származásomat tekintve én nem egy huszadik generációs kifinomult értelmiségi vagyok, és ez stílusjegyeket is magával hoz: van bennem talán valami alulról jött nyersesség. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Mozgó Világ, 1993/október)

Elismerem: megnyilatkozásaim olykor valóban megosztják a közvéleményt, sőt nem egy beszédem még azoknak sem tetszik, akik a tartalmával egyetértenek. Szerintem ez a stílus még belefér a parlamenti demokráciába. (Kövér László Fidesz-politikus, 24 Óra, 2000. július 8.)

Az utcai politizálás nem egy új stílus, hanem a többi párténál eredményesebben alkalmazott módszer. (Áder János Fidesz-politikus, Kisalföld, 2002. május 25.)

Azokat a politikusokat hiányolom, akiknek az eszükön kívül stílusuk is van. (Jávor Béla publicista, Heti Válasz, 2003. május 9.)

Alapvetően nem a parlamenttel van baj, hanem azzal a stílussal, amit a vitákban megengedünk magunknak. (Szili Katalin szocialista politikus, az országgyűlés elnöke, Népszava, 2006. augusztus 19.)

Egy romhalmazt örököltünk. Ilyen helyzetben az ember kevéssé tud a stílusra, az egésznek a körítésére ügyelni, mert lépni kell. (Lázár János Fidesz-politikus, Délvilág, 2010. december 18.)

A stílus maga a rendszer. (Sólyom László alkotmányjogász, volt köztársasági elnök, Origo.hu, 2011. augusztus 1.)

Célba ért ez a stílus. (Magyar György ügyvéd Simicska Lajos O1G megjegyzéséről, ATV, 2015. február 14.)

Régi posztbolsevik trükk: ha belekötünk a stílusba, nem kell a tartalommal foglalkozni. (Csontos János publicista, Magyar Idők Online, 2016. szeptember 4.)

Orbán egyedül a seregben használt stílusban képes kifejezni magát. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2021. június 8.)