Ha fontos beszéddel lép a nyilvánosság elé, megvárom a Miniszterelnök.hu jegyzőkönyvét. Országunk első embere a CPAC budapesti összejövetelén így kezdte: „Délelőtt sem futni, sem úszni nem lehet világcsúcsot. Kérem, hogy ennek a megértésével fogadják a gondolataimat.”
De ha előre megírt beszédet olvasott föl, akkor álszerényen fogalmazott. A csúcs ugyanis nem a napszakon múlik, hanem a pillanatnyi és mérhető teljesítményen. A futók és az úszók olykor jobb eredményt érnek el a délelőtti előfutamban, mint az esti döntőben. Ettől persze még győzhetnek is. A jegyzőkönyv elolvasása után meghallgattam a beszédet is, és arra jutottam, hogy a szónok felkészült az előadásra. Erről árulkodik a fészbukos üzenőfalára föltett fénykép: rövid ujjú, fehér pólóban fogalmazza a mondandóját.
A helyszínen pedig rögtönzött. Bár belenézett a jegyzeteibe, és akadtak részletek, amelyeket fel is olvasott. A színészek ezt nevezik fél playback-nek. Napjában több előadást tartanak, ezért takarékosságból nem visznek magukkal zenekart. Az előre fölvett zenére énekelnek, néha csak tátognak. A nemzetközi összejövetelen Orbán magyarul beszélt ugyan, de tekintettel kellett lennie az érintkezés világnyelvére is. Megválogatta a szavait. Így magyarázta el például a győzelem receptjét: „A magyar lecke az, hogy nincs csodafegyver. Csak meló van.”
Vajon a melót hogyan fordították angolra a tolmácsok? A szónok megszólalásából kiéreztem a munka rokon értelmű szavait, a gürcölést és a vesződséget is. Az angolban talán a gig felel meg nekik. Bár szobatársam az egyetemi kollégiumból, aki épp most állított össze egy angol-magyar történelmi szakszótárt, arra figyelmeztetett, hogy az amerikaiak lazábbak az angoloknál. Náluk a job is melót jelent. Feltűnt a progresszív szó gyakori használata is, a félórás előadásban tizenötször hangzott el.
Orbán a magyar viszonyokat kevésbé ismerő vendégek kedvéért egybemarkolta az ellenfeleit, és a progresszívek kifejezéssel illette őket. A kormánypárti sajtóban a progresszív már nem a haladót, élenjárót, fejlődőt jelenti. Miniszterelnökünk mintha a kommunistákat, a szocialistákat, a liberálisokat, a neomarxistákat címkézné vele. Meg ama konzervatívokat is, akik kiábrándultak a hatalomgyakorlásából. Lehetséges, hogy azért használta oly gyakran e szót, mert a vendégek előtt nem akarta a kelleténél többször részletezni, amit mi már megszoktunk?
Azt, hogy mindenkit az ellenségének tekint, aki nem az ő nótáját fújja.
Tíz mondat Orbán Viktortól (Hír TV, 2022. május 19.)
/A szocialista diktatúráról/ Politikai korrektség, orwelli újbeszél, állam által irányított nyilvánosság, a magántulajdon kisajátítása és a jobboldaliak megbélyegzése.
Győzni csak úgy lehet, ha nem fogadjuk el a mások által kínált megoldásokat és utat.
A média megléte szükséges, de nem elégséges feltétele a győzelemnek.
A baloldali vélemény csak azért tűnik többséginek, mert a média segít nekik felerősíteni a hangjukat.
Már azelőtt nyilvánosságra hozzuk, mire készül a baloldal, még mielőtt megtennék.
Meg kell találni azt a néhány kérdést, amiben a baloldal teljesen elszakadt a valóságtól, és be kell mutatni, de úgy, hogy ne csak a tojásfejűek értsék.
/A hozzá húzók belső egységéről/ Ha a politikában boldogulni akarunk, soha ne azt nézzük, miben nem értünk egyet a másikkal, hanem azt keressük, hogy hol vannak a közös pontok.
Igaz, hogy a spin doctor egy hasznos állatfajta, de megérteni a problémát nekünk, politikacsinálóknak kell.
Minden héten kijelölök egy napot, amit csak olvasásra fordítok.
A magyar lecke az, hogy nincs csodafegyver. Csak meló van.