A miniszterelnök legutóbbi interjúja szelet vetett, és vihart aratott. Azt találta mondani a Putyint megfegyelmezni kívánó brüsszeli olajembargóról, hogy tengerünk „nekünk is lenne, ha nem vették volna el”. A teljes idézet olvasható a bejegyzésem utáni összeállításban. Úgy foglalnám össze Orbán Viktor mondandóját, hogy a többi uniós országnak könnyebb megszavazni azt a fránya büntetést, hozzájuk ugyanis nem csövön kell eljuttatni az olajat, hanem hajón. Bezzeg, ha volna még tengerünk.
A médiafogyasztók ritkán szoktak belegondolni miniszterelnökünk történelmi jellegű kijelentéseibe. Annyit mégis hallottak harangozni, hogy valaha három tenger mosta a lábunkat. Ebből annyi igaz, hogy a XIV. században, Nagy Lajos országlása idején volt némi közünk a lengyel királysághoz is, ám a Balti-tengertől a német lovagrend elszigetelte a lengyel-magyar perszonáluniót. Más időpontban pedig volt egy ütközőállamunk bánsági besorolásban, a moldvai, melynek lába kétségkívül belelógott a Fekete-tengerbe. Leginkább a horvát bánság tartozott Magyarországhoz, de speciális jogokat vívott ki magának. A dalmáciai tengerpart (Orbán kedvenc nyaralóhelye) nevezhető királyságunk hajdani részének, bár a miniszterelnöki kijelentés ellen tiltakozó horvát politikusok ezt is vitatják.
Itt tartunk most. De a kormányfői megjegyzés vitájában felbukkant egy másik mozzanat is. Akik az államférfiúi nagyság megnyilvánulásának vélik a magyar tenger orbáni említését, egy másik államférfi elhíresült mondatára hivatkoznak. Kossuth Lajoséra, aki ugyebár azt fejtegette, hogy „Tengerre magyar!” Kár, hogy ezt sohasem mondta. Tóth Béla, a szállóigék tudós értelmezője már 1901-ben bebizonyította, hogy ama bizonyos eszmefuttatás a Hetilap című újság 1846/8. számában látott napvilágot. A „Tengerhez magyar!” tőmondat többször is megjelent benne, a hozzá fűzött toldalékokból azonban az derül ki, hogy amennyiben sikerülne kiépíteni a vasutat Fiuméig, akkor a magyar mezőgazdasági termékek az Adriai tengeren keresztül eljuthatnának más földrészekre is.
A pesti kávéházak törzsasztalánál a nemcsak mai szemmel nézve dagályos eszmefuttatást lerövidítették. Így lett belőle Tengerre magyar! Az immár Kossuth Lajosnak tulajdonított mondás olyannyira meghonosodott a köztudatban, hogy néhány éve a legnagyobb tavunkat körbebetonozó Mészáros Lőrincről ezt nyilatkozta Nagy Bandó András humorista a 24.hu, 2017. július 18-i számában: „A Balatont magyar tenderré tette.”
Tíz mondat a tengerről
Kevesen vagyunk a szláv tengerben. (Pálos Miklós KDNP-politikus, Napló, 1993. június 12.)
A tenger nem ismétli önmagát. (Fa Nándor világkörüli vitorlázó, Vas Népe, 1996. július 17.)
Inkább vagyok matróz egy olyan hajón, amely biztosan halad a tengeren, mint kapitány egy elsüllyedt roncson. (Semjén Zsolt kereszténydemokrata politikus az akkori KDNP elnökségéről, Magyar Nemzet, 1997. május 24.)
A szocialista miniszterelnök, amint a Karib-tenger partján telelve, két koktél között megbeszéli famulusaival a gázár-emelést. (Bächer Iván író Medgyessy Péterről, Népszabadság, 2003. február 1.)
Csendes tenger nem nevel tapasztalt tengerészeket. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Távirati Iroda, 2012. február 13.)
Csendes tengerek nem nevelnek tehetséges matrózokat. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2012. február 16.)
Amikor nagy vihar van a tengeren, akkor azt is értékelni kell tudni, hogyha valaki kikötőbe vezet minket. (Giró-Szász András kormányszóvivő, Magyar Televízió, 2012. október 5.)
A rezsicsökkentésben - mint cseppben a tenger - benne van minden. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2014. március 30.)
A rezsicsökkentés olyan, mint cseppben a tenger - egész politikánk sűrítménye. (Orbán Viktor miniszterelnök, Duna TV, 2014. szeptember 15.)
Akinek van tengere, és vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2022. május 6.)
