Több olvasónak is feltűnt, hogy az üzenőfalamon tegnap már nem jelentek meg szállóigék. A magyarázat egyszerű: február utolsó napjával megszűnt a közös játékunk. Több mint három évtizede gyűjtöm az ütős (erős, szellemes, korjellemző) mondatokat, és a mintegy négyezer szállóige-gyanúsból naponta föltettem kettőt-hármat. Körülbelül ezerre szavazhattak a digitális ismerősök.
A színes alapon nagyított betűkkel elhelyezett, maximum 130 karakternyi mondatok kora reggel láttak napvilágot. Sokan keltek velük, és nemcsak kedvet csináltak az élet elviseléséhez, hanem vélemény-nyilvánításra is serkentettek. Akadt napi győztes, aki negyven-ötven szavazatot is kapott, ez a köreimben soknak számít. Kizárólag olyanok tartózkodnak e fészbukos olvasókörben, akik profilképpel jelentkeztek. Egyharmaduk tanítvány, velük felsőoktatási intézményekben találkoztam, egyharmaduk szakmabeli, akikkel különböző szerkesztőségekben. Egyharmaduk pedig az élet más területeiről ismerős.
A napi győztesektől összejött 365 mondat. Plusz egy 366. is, elvégre néhány velős gondolat a február 29-éken jelent meg a nyilvánosság fórumain. Kirajzolódott egy képzeletbeli szövőév. Akadnak olyan közéleti személyiségek, akiket az olvasóim többször is beszavaztak a válogatottba. Például Moldova Györgyöt, Orbán Viktort, Temesi Ferencet és Szele Tamást ötször is. A két író nem meglepetés. Abból élnek, hogy jó mondatokat találjanak ki. A miniszterelnöknek pedig, amíg hivatalban van, mindig lesz apparátusa ahhoz, hogy a világirodalomból és a külföldi sajtóból alapot kapjon a továbbgondoláshoz.
Meglepetés egy újságíró jelenléte az élmezőnyben. Szele kolléga a maga ura. Több blogot is működtet, hogy megéljen, ráadásul nem kötődik egyetlen politikai szervezethez sem, amelyek szürkítenék a gondolatait. A négymondatosak közül Kuncze Gábor humorral megáldott politikus, ami ritkaság a hivatásrendjében. Majtényi László pedig olyan alkotmányjogász, aki nem megy a szomszédba jó mondatokért. Leginkább Gyurcsány Ferenc megítélése lepett meg. Elég gyakran véltem érdemesnek arra, hogy versengjen az aznap többi kiemeltjével. Ő is volt miniszterelnök, neki is volt apparátusa a szellemi bedolgozásra. A digitális ismerősök mégis kiszavazták, holott aligha tartoznak a kormánypárti voksolók közé.
Lehetséges, hogy a közismert emberek iránti rokonszenv is szerves része volt közös játékunknak, az immár mögöttünk hagyott napi mondatversenynek?
Tíz mondat a mondatokról
A legócskább mondatokat is hitelesíti a nagy név. (Bodor Pál író, Népszava, 1999. augusztus 7.)
Azt, hogy „három gyerek, három szoba, négy kerék”, először egy francia polgári politikus mondta. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2000. december 27.)
Ha a politikusok nem találnak ki egy blikkfangos mondatot, akkor a televíziók, rádiók, napilapok nem idéznek tőlük. (Árpási Zoltán újságíró, Békés Megyei Hírlap, 2004. február 21.)
Nekem nem egyszerű, jól hangzó mondatokat kell kitalálnom, hanem az ország számára valós megoldásokat. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Fejér Megyei Hírlap, 2006. február 23.)
A szállóigéket nem lehet betiltani. (Lendvai L. Ferenc filozófus, Galamus.hu, 2011. október 19.)
Az erős mondat ott kezdődik, hogy kimondom, amit gondolok. (Nagy Feró rocker, 24.hu, 2016. szeptember 2.)
Mindig a legerősebb mondatokat vágjuk be. (Veiszer Alinda műsorvezető, Média 2.0, 2017. május 10.)
A politika eszmékből is áll, nemcsak mondatokból. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, Népszava, 2019. február 25.)
Mindenki ismeri a tőle eredő szállóigét: „Nem elég tisztességesnek lenni. Annak is kell látszani. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Kósáné Kovács Magdáról, (Facebook.com, 2020. július 27.)
Híres mondása most már a sírig is elkíséri. (Zöldi László újságíró Kósáné Kovács Magdáról, Blog.hu, 2020. július 28.)
