A címadásban van némi gyakorlatom. Első cikkem megjelenése óta több mint fél évszázad telt el, és a címek sokat változtak ugyan, de az semmit sem, hogy kétféle közegben látnak napvilágot.
Az egyik a nyilvánosság ama fóruma, amelyet olyan emberek kísérnek figyelemmel, akik fogalmi gondolkodásúak. A minőségi médiumok olvasói, nézői, hallgatói. A másik az a fórum, amely a tömegeknek szól. Másképpen kell eladni a portékát a kis és a nagy olvasottságú, nézettségű, hallgatottságú médiumokban. Például a Médianaplót évente egymilliónyian olvassák. Ezzel magyarázható, hogy a bejegyzések címébe majd’ mindig csempészek egy igei állítmányt.
A pártprogramokat kevesen olvassák. Leginkább olyan emberek. akik már eljutottak a fogalmak megértéséhez, és képesek azokat alkalmazni is. De abban a pillanatban, ahogy a politikusok a nyilvánosság elé lépnek, már cselekvésre ösztönző mondattá kéne formálniuk az elvont fogalmakat. 2010 óta tapasztalhatjuk, hogy a választópolgárok számarányban jelentősebbik részét hidegen hagyják a fogalmak, bármilyen magasztosak is. Az igei állítmányt tartalmazó mondat viszont mozgósító erejű. Például a hatalmat gyakorló Fidesz kommunikációjában szinte minden jelmondat tartalmaz érzelmi kötőanyagot, amelynek hivatalos neve igei állítmány.
Tegnap este az ATV stúdiójában két szlogent emlegetett a műsorvezető. Azt firtatta, vajon a hat ellenzéki pártnak lesz-e végre közös neve. „Van - válaszolta Márki-Zay Péter -, az Egységben Magyarországért, amit ilyen munkacimként…” Itt az ellenzéki miniszterelnök-jelölt félbehagyta a mondatot, majd néhány másodperc múlva így folytatta: „Ez most már végleges, ezt fogjuk használni.” Ízlelgetem. „Tudsz az eemről?” „Mit szólsz az eem legújabb döntéséhez?” „Képzeld el, mit olvastam az eeemről!”
Második gondolatom, hogy van logika a két fogalom, az egység és Magyarország összehozásában. Kár, hogy hiányzik közülük az érzelmi kötőanyag, amelyet mondjuk a teremteni szóval lehetne megteremteni. Egységet Teremtettünk Magyarországért. Etéem. Benne van az ellenzéki pártok 12 éve tartó széthúzása, gyötrődése, de talán még nem kései felismerése is. Ám ha a politikusok nem a mögöttük hagyott kitérőkre, tévhitekre, kölcsönös sértésekre akarják emlékeztetni a választópolgárokat, akkor inkább Teremtsünk Egységet Magyarországért! Esetleg Teremtsünk Egységet Magyarországon!
Téeem? Rövidítésnek kevésbé jó, de legalább a jövőre összpontosít, és cselekvésre ösztönöz.
Tíz mondat az ellenzéki egységről
Nincs mondanivaló, nincs egység, nincs vezér. Így néz ki a baloldal hiánylistája. (G. Fodor Gábor politológus, Heti Válasz, 2013. november 7.)
Az úgynevezett demokratikus baloldalnak csak azért ez a neve, mert valódi egység hiányában találni kellett egy szimbolikus gyűjtőnevet. (Lánczi András filozófus, Heti Válasz, 2016. január 21.)
Nehéz lesz ebből a széthúzásból egységet és erőt kovácsolni. (Fenyvesi Gábor salgótarjáni újságíró, nhc24.hu, 2016. szeptember 3.)
Napról napra erősödik mögöttem az egység. (Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, hvg.hu, 2017. február 27.)
Gyurcsány meghekkelte a baloldali pártok nélküle formálódó egységét. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, ATV, 2017. március 6.)
Négy év múlva egy nagyon felkészült és nagyon egységes ellenzéknek is erős kihívás lesz a Fidesz legyőzése. (Borókai Gábor újságíró, Heti Válasz, 2018. május 10.)
Mi, szocialisták új politikát hirdettünk, sikerre vittük az előválasztást, és megteremtettük az ellenzéki akcióegységet. (Tóth Bertalan szocialista politikus, Népszava, 2019. március 6.)
Ha ilyen széles egységet létrehozva sem lesznek sikeresebbek, mint öt éve voltak, akkor minden reményük elvész. (Török Gábor politológus az ellenzéki pártokról, Nyugat.hu, 2019. szeptember 12.)
Az ellenzéket a Fidesz terelte természetellenes egységbe. (Friss Róbert újságíró, Népszava, 2020. október 13.)
A kulcsszó az egység, ami több mint összefogás. (Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, ATV, 2021. december 22.)
