Tegnap este az ATV-ben értelmezték a reggel hét óta zajló, regisztrációmentes oltakozást. Az egyik vendég, Murányi András elmarasztalta a kormány válságkezelő tevékenységét. Ezt nem is ok nélkül tette, bár azt találta mondani, hogy a megyei lapokból hiányoznak az egészségügyi térképek, a regionális járványadatok. A megyei sajtó csakugyan nincs a hivatása magaslatán, a vázoltnál azonban árnyaltabb a helyzet.

A megyei napilapok sokáig hallgattak a koronavírus országos dúlásáról, de a megyei információkkal nem maradtak adósok. A kétarcúság oka, hogy az országos összefüggésekről fővárosból küldött, sikeres hadijelentéseket kellett közölniük, a szerkesztőségben pedig olyan újságíró foglalkozik az egészségüggyel, aki a kapcsolatrendszere révén hiteles információkat sajtolt ki a helyi illetékesekből. Nem annyit, amennyit kellett volna, a szakmai színvonalra azonban nem panaszkodhatunk. Néhány napja történt valami, nem függetlenül a megyei lapokat működtető Mediaworksnál lezajlott változástól. „Érdemei elismerése mellett” fölmentették a vezérigazgatót, és az új főnök(nő) leváltott öt igazgatót. Ez korántsem a kormányzati elégedettség jele.

November 11-én a szolnoki újság a 386 ezer lakosú és 59,7 százaléknyi átoltottságú megyében 33501 fertőzöttet talált. Ugyanezen a napon a békéscsabai újság megszólaltatta az orosházi kórház főigazgatóját, aki bejelentette, hogy a súlyos fertőzötteket változatlanul a megyei kórházban látják el, de az enyhe és középsúlyos eseteket helyben vizsgálják. S mert a covidosok CT-s és röntgen vizsgálata után minden alkalommal fertőtleníteni kell a gépeket, az egyéb betegek várakozási ideje megnyúlik. A szekszárdi napilap pedig megszólaltatott egy bátaszéki háziorvost, aki elmesélte, hogy a 6200 lakosú kisvárosba hazalátogatnak az egyetemi városokban tanuló diákok, és „több Győrben és Pécsett kontaktként került karanténba”. Azt is elmondta, hogy a rendelőben az utcát fűtik, mert „ajtaja a szellőztetés miatt mindig nyitva van”.

A kormány sokáig az őszintétlen kommunikációt kényszerítette a saját nyilvánosságára. Az a benyomásom, hogy a negyedik hullám kellős közepén megérezte a hitelességi válságot. Változtatott a stratégiáján. Hogy ezt nem vette észre Murányi András újságíró, az bocsánatos vétek. Csakhogy ő egy ellenzéki párt, a Párbeszéd kommunikációs igazgatója is. Ebbéli minőségében tudnia kellett volna arról, hogy új szelek fújdogálnak a kormányzati kommunikációban.    

Tíz mondat a megyei sajtóról

Szabad választásokra készülünk, de közben a kormányzó pártnak továbbra is tulajdonában vannak a megyei napilapok. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Fidesz-kampányfilm, 1990. március 23.)

Akkor eshet szét teljesen a megyei sajtó, ha az új pártok megerősödnek gazdaságilag is, és lapot alapítanak a megyékben. (Ómolnár Miklós újságíró, kisgazda politikus, Vas Népe, 1990. május 16.)

Nem az a baj, hogy több megyei lap van egy kézben, hanem az, hogy minden megyében csak egy napilap van. (Debreczeni József MDF-politikus, Vas Népe, 1992. november 27.)

A Fidesz nem tud és nem is akar beavatkozni a megyei sajtóstruktúrába. Egy ilyen vállalkozás nemcsak sok pénzbe kerülne, hanem kudarcra is lenne ítélve. (Szájer József Fidesz-politikus, Kisalföld, 1999. március 12.)

A megyei sajtó legfeljebb az adott terület lakosságát célozza meg. A kisebb piac miatt sem húzhat erre vagy arra, minden körülmények között pártatlannak kell maradnia. (Szabó Miklós debreceni sajtómenedzser, az Inform Média ügyvezetője, Médiapiac.com, 2006/5.)

Az országos sajtóban például már megjelent, hogy csőd közeli helyzetben van a pécsi önkormányzat, a Dunántúli Napló szerint azonban Pécsen megszűntek a problémák. (Póré László kolbászárus, a Dunántúli Napló volt főszerkesztője, Média2.0, 2017. június 6.)

A megyei lapok megszerzése annyira fontos volt, hogy szakmailag nem készültek fel rá. (Klecska Ernő székesfehérvári újságíró, az FMH volt szerkesztője az Orbán-kormányról, 24.hu, 2018. május 3.)

Én a Mediaworkstól kaptam egy ajánlatot a Lapcomra. Mivel én ezt üzleti vállalkozásnak tekintem, a felkínált összeget néztem, ami megfelelő volt ahhoz, hogy eladjam. (Andy Vajna filmmenedzser, a győri Kisalföld és a szegedi Délmagyarország tulajdonosa, Index.hu, 2018. december 10.)

Vidéken szinte már elérhetetlen a független sajtó. (György Zsombor újságíró, Magyar Hang, 2019. július 5.)

 A kormány jól végzi a dolgát, az egészségügy világszínvonalú, az oktatás jó irányba halad, a szegénység megszűnőben. Ezt a kormányhoz közeli sajtó megírhatja anélkül, hogy retorziótól kellene tartania. (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2020. november 14.)