Megbeszéljük című műsorában Bolgár György 32 percig faggatta az ellenzék immár közös miniszterelnök-jelöltjét. A nyilvánosság kérdését nem hozta szóba. Az is csak a 30. perc táján hangzott el, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester milyen médiumoknak szánja a megnyilvánulásait. Az interjúalany körülbelül egy percet áldozott a válaszra. Kétszer említette a sajtószabadságot, egyszer a Fidesz uralta Médiatanácsot, egyszer a Nyomtassteis! című ellenzéki hírportált, de nem vitte túlzásba a részletezést. Vajon ő és a veterán műsorvezető miért nem tulajdonított jelentőséget a nyilvánosságnak?
Bolgár felkészült újságíró. Azt képzelem róla, hogy tud valamit, amit nem kívánt az orrunkra kötni. A választási szövetségbe tömörült ellenzéki pártok vezetői megfogadták, hogy kerülik ama témákat, amelyekben nagy köztük a felfogásbeli különbség. Ezek közé tartozik a nyilvánosság is. Ha megnézzük a kozosalap.hu nevű honlapon olvasható programvázlatot, kirajzolódik belőle, hogy általánosságokon kívül nincs különösebb mondandójuk a nyilvánosság eszközrendszerének tekinthető médiáról. De ha a kívülről jött közös miniszterelnök-jelölt máskülönben nem tartja magát a megválasztása előtt kötött megállapodáshoz, miért éppen a nyilvánosság esetében tartja mégis?
Márk-Zay Péter médiaszemlélete körvonalazódik a bejegyzés utáni összeállításból. Sok benne a jól hangzó általánosság és kevés a konkrétum. Ami pedig konkrétum, arról sejthető, hogy nála aligha számíthatunk kiforrott médiafelfogásra. Amidőn polgármesterré választották, kinevezte magát az önkormányzati médium kiadójának, holott a Medgyessy-kormány idején módosított önkormányzati törvény megtiltotta ezt. Márki-Zay megúszta a törvénysértést, ettől azonban még nem ő a médiapolitika legalaposabb ismerője. Ezzel párhuzamosan szorgalmazta az ellenzéki Távirati Iroda felállítását, hogy az összegyűjthesse és feldolgozhassa a választópolgárok számára fontos információkat. Szándékát az ellenzéki pártok azóta is szabotálják, noha értelmes javaslat volna.
Az ellenzéknek van tehát egy közös miniszterelnök-jelöltje, aki a klubrádiós nyilatkozata szerint úgy állítja majd föl „mintegy húsz szakterület” illetékeseiből az árnyékkormányt, hogy ők „koordinálják a kormányprogram megírását és kommunikációját”. De ha nincs átfogó elképzelése arról, hogy mit csinálna a médiában és a médiával, hogyan akarja kommunikálni az interjúban valamilyen rejtélyes okból kiemelt gazdaságot, belügyet és sportot? A nyilvánosságról nem is beszélve.
Tíz MZP-mondat a nyilvánosságról
Az a groteszk helyzet állt elő, hogy Simicska Lajos a sajtószabadság utolsó bástyája. (Promenád.hu, 2018. február 6.)
Szerencsére az internet szabad, és a felületemet rengetegen látogatják. (Magyar Narancs, 2018. február 15.)
Hál’istennek a Facebook-on még van sajtószabadság. (Mérce.hu, 2018. február 24.)
A Fidesz országosan jelentkező problémája a Facebook. (ATV, 2018. október 16.)
/A Vásárhelyi Valóságról/ A felelős kiadó természetesen én vagyok. (Klubrádió, 2019. november 14.)
A mai rendszerben a nyilvánosság az egyetlen visszatartó erő. (ATV, 2020. január 3.)
Szeretnénk létrehozni egy független hírszolgálatot, amolyan ellenzéki MTI-t. Az ellenzéki városok és a budapesti kerületek médiumai megosztanák egymással az anyagaikat, így terjesztve azokat a híreket, amelyek nem jutnak el az emberekhez a közmédián és a megyei lapokon keresztül. (Népszava Online, 2020. február 10.)
Több mint egy éve könyörgök, hogy indítsunk ellenzéki MTI-t. Még mindig nem sikerült. (Szabad Európa Rádió, 2021. szeptember 2.)
Nincs demokrácia sajtószabadság nélkül. Jelenleg a mi adónkból fenntartott köztévébe egy ellenzéki párt képviselője négyévenként öt percre juthat be. (Szemlélek.blog.hu, 2021. november 12.)
Természetesen helyre kell állítanunk a sajtószabadságot, a jogállamot, a demokráciát. (Klubrádió, 2021. november 12.)
