Erdélyi barátom azt firtatta, vajon egy immár fél esztendős akciót miért nem verek nagyobb dobra. Arra utalt, hogy naponta szondázom a társzerkesztőket, a digitális ismerősöket. A történet dióhéjban, hogy közös barátunktól, Bodor Páltól én búcsúztam a ravatalnál, és szóba hoztam, hogy a rendszerváltás óta gyűjtött szállóigék koronázatlan királya 68 szellemes mondattal. Erre ajánlotta egy kiadó, hogy formáljak kötetté ötszáz szállóigét ismert emberektől.

Pali négy és fél éve halt meg. Azóta annyi lett az ötletből, hogy megelégszem 365 mondattal. Az 1989 óta eltelt 32 esztendőből csinálok egyet, minden napnak van egy gondolata, melyet digitális ismerőseim választanak ki a fészbukos üzenőfalra föltett 2-3 közül. Az „előválasztásnak” feltételei vannak. Tartom magam a kiadói ötlethez, hogy olyan ember legyen a szerző, aki közismert. A nevén kívül nem kell semmit hozzáfűzni, ezzel is spórolhatok betűket. A mondat ugyanis nem lépheti túl a 130 karaktert, máskülönben aligha jelenhet meg kétszer nagyobb, ráadásul fehér betűkkel a fekete, téglalap alakú alátéten. Amelyik mondat több szavazatot kap, a majdani könyvben az lesz az adott nap szállóigéje.

Ma bicsaklott meg az elképzelés, augusztus 20-án ugyanis nem jelentek meg az újságok. A digitális sajtó pedig a kétezres évek terméke, és a hosszú, olykor háromnapos ünnep miatt a portálok is takarékoskodnak a szellemes fordulatokkal. Így maradt választék nélkül Reviczky Gábor, aki napra pontosan negyedszázada fejtette ki a Kiskegyedben: „Nem kiszeretek egy asszonyból, hanem beleszeretek egy másikba.” Ekkor ötlött fel, hogy a Magyar Hang a csütörtöki hetilapok és a szombati napilap-mellékletek közé „lőtte be” magát. Mai számában aláhúztam 9 mondatot. 6 politikai színezetű, szerzői időszerű eseményekre keresik a választ, és összetett mondatokban fogalmazták meg a véleményüket. A nem politikára reagáló szerzők rövidebben, kiforrottabban, idézhetőbben fejezték ki magukat.

Puzsér Róbert a nyugati civilizáció alkonyáról értekezett: „Most már csak az okostelefonok tudnak fejlődni.” Gryllus Dániel a zenésztársak alacsony nyugdíjára utalva jegyezte meg: „Sok zenész van, akit a színpadról temetnek.” Végül is a harmadikat választottam. Az irodalomtörténész Nyáry Krisztián az írók életformáját imigyen foglalta össze: „A szépírók járvány nélkül is karanténban vannak.” A kötet kezd összeállni. A sors iróniája, hogy az eredeti ötlet gazdája, a kiadóigazgató nemrégiben nyugdíjba vonult.