Médianapló

Médianapló - Ordító egér

2021. július 20. 10:25 - Zöldi László

Így jellemezte Egyed László az egyik véleményformálónkat. Puzsér Róbert életkori okból aligha tudja, hogy az egyik legműveltebb magyar ember illette kritikával, a rádiós ismeretterjesztés természettudományos oszlopa.

Annyiban pontos a hasonlat, hogy a publicista írásban is ordibál. Csakhogy Az ordító egér (The Mouse That Roared) eredetileg egy film címe, és Peter Sellers brit komikus vitte sikerre. A kis ország gazdasági válsággal küszködik, és pénzre volna szüksége. Agyafúrt politikusa kitalálja, hogy hadat üzen az Egyesült Államoknak, és rögtön meg is adná magát, hátha a nagylelkű és gazdasági terjeszkedésre hajlamos amerikai államtól segélyt kaphat. A filmet 1959-ben mutatták be, alig több mint egy évtizeddel a Marshall-segély után.

Az amerikai pénzből épp kezdtek magukhoz térni az Európai Szén- és Acélközösség (a majdani Európai Unió) alapítói. Bennünket, kecskeméti diákokat a történelemtanárunk elvitt a Városi-moziba, majd elmesélt egy anekdotát, amelynek az igazságtartalmát Borhi László történész a História című folyóirat 1992/2. számában elemezte. A párbeszédet, amely egy külügyminisztériumi államtitkár és a Kelet-Európával foglalkozó referens között állítólag 1941 decemberében esett meg, így írta le:

„- Jó reggelt. Mi újság?

- Államtitkár úr, Magyarország hadat üzent nekünk.

- Miféle ország is ez a Magyarország?

- Kisebb királyság Kelet-Európában.

- Ki a királya?

- Hát királya az nincsen.

- Ki akkor a vezetője?

- Horthy Miklós ellentengernagy, kormányzó.

- Ellentengernagy? És melyik tenger mellett is fekszik ez az ország?

- Hát tengere az nincs.

- Úgy!? No és mi baja van velünk ennek az országnak?

- Velünk semmi. Romániával szemben vannak területi követelései.

- Románia?

- Kisebb királyság Kelet-Európában.

- Románia a mi szövetségesünk?

- Nem államtitkár úr, Románia Magyarország szövetségese.”

 

Horthy a hadüzenet után három évvel tárgyaltatott a megadás feltételeiről, de nem sikerült összehozni az „üzletet”. A történész pedig kimutatta, hogy Truman, akinek az utókor tulajdonította a tájékozatlanságot, 1941-ben nem lehetett államtitkár. De mert később az Egyesült Államok elnöke lett, volt némi köze a Marshall-segélyhez. Az a benyomásom, hogy a mai Magyarország vezetői semmit sem tanultak az elődök kudarcából. Jobban hasonlítanak az ordító egérre, mint a kétségkívül ordibáló publicista. Az Uniónak üzennek hadat, és várják érte a pénzt. Vajon a magyaros ellentmondásból milyen cikket rittyentene a történelemtanári végzettségű Puzsér Róbert?  

komment
süti beállítások módosítása