A tegnapi bejegyzésből vita bontakozott ki. Az egyik hozzászóló felrótta, hogy pontatlanul fordítottam le az angolszász sajtóból ismert jelmondatot. A „Comment is free, but facts are sacred.” ugyanis nem azt jelenti, hogy a hír szent, a vélemény szabad. Elvégre a facts tényeket jelent.

Igen ám, csakhogy nem fordítottam le a szólásmondást. Így használják nálunk, újságírósan, a tények helyett már a hírekre összpontosítva. Abban viszont igaza van a hozzászólónak, hogy a fact nem hírt jelent. Azt pedig már én fűzöm hozzá, hogy az angol eredetiben a két tagmondat sorrendje más. Szó szerint így hangzana: A kommentár szabad, de a tények szentek. A kétségkívül pontatlan hír-es szöveg azonban jobban tetszik, mert pontosabban fejezi ki a sajtószakmai lényeget. Az okfejtést azért nem folytatom, mert kell a hely a véleménynek is. Két friss példa.

Pálinkás József, az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltje szerint „Ha a hat párt úgy gondolja, hogy az ő pártkádereikkel töltik meg a parlamentet, akkor az az érzésem, hogy a választáson nem fognak nyerni. (168.hu, 2021.07.06.) Török Gábor politológus így foglalta össze a helyzetet: „Néha az az érzésem, hogy ezt az országot nem a diktatúra veszélye fenyegeti, hanem a politikai elbutulásé. (hvg.hu,2021.07.12.) Az atomfizikus és a politikai elemző az érzés szóval jelezte, hogy a véleménye inkább csak morfondírozás, tépelődés, tűnődés - változtatható.

Több olvasó jelezte, hogy szinte minden bejegyzésben akad olyan mondat, amely így kezdődik: „Az a benyomásom, hogy…” Ezt Ránki György történésztől tanultam, aki az előadásaiban e szóval különböztette meg a kijegecesedett, kikristályosodott, tényekkel alátámasztott véleményét a feltételezéstől, a munkahipotézistől, amelyet a későbbi kutatások vagy igazolnak, vagy nem. Évtizedek óta olyan szakmát művelek, amelyet némi jóindulattal médiatudománynak lehet nevezni. Akkor járok el becsületesen, ha jelzem az újságírással kacérkodó diákoknak, hogy amiről beszélek, az inkább szerkesztőségekben szerzett élettapasztalat, mint tudományosan igazolt feltevés.

Máskülönben a vélemény sokszínűségére utal a rokon értelmű szavak kézikönyve is. Íme. álláspont, benyomás, bírálat, fejtegetés, felfogás, felismerés, hozzászólás, indítvány, ítélet, javaslat, magyarázat, megállapítás, meglátás, nézet. Az a benyomásom, hogy gondolatilag jobban járnánk, ha a sok mindent jelentő vélemény helyett azt a szinonimát használnánk, amely illik a pillanatnyi mondandónkhoz.

Tíz mondat a véleményről

Jön egy új generáció, amely fontosabbnak tartja az újságíró-etikában azt, hogy a tényeknek a véleményektől való elválasztása megtörténjen, amely hangsúlyt helyez az újságírói felelősségre. (Stumpf István kancelláriaminiszter, Heves Megyei Nap, 1998. szeptember 22.)

A médiatörvény az információhoz jutás szabadságával szemben a vélemény szabadságát helyezi előtérbe. (Szalai Annamária Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2010. május 29.)

Van olyan kérdés, amit nem lehet szabadon megítélni, inkább el kell fogadni egy tekintély véleményét. (Orbán Viktor miniszterelnök, Fejér Megyei Hírlap, 2010. szeptember 4.)

A véleményünk szabad, az információszerzés azonban mindennapos küzdelem. (Nagy Iván Zsolt újságíró, hvg.hu, 2019. április 17.)

Egy ennyire centralizált országban véleménye lényegében csak egyetlen embernek van, a többieknek legfeljebb álláspontjuk lehet. (Bod Péter Ákos volt gazdasági miniszter, Magyar Narancs, 2020. május 28.)

Politikában a vélemény is tény. (Török Gábor politológus, ATV, 2020. június 2.)

A véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlatát nemzeti kézbe kellene helyezni. (Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság elnöke, Mandiner.hu, 2020. augusztus 19.)

A tény halott, a vélemény szabados. (Szále László újságíró, Élet és Irodalom, 2021. január 8.)

El sem tudtunk képzelni olyan világot, hogy a hír szabad, a vélemény pedig inkább ne legyen. (Rényi Ádám közíró, Magyar Hang, 2021. június 18.)

A hír akkor is szent, ha a vélemény szabad. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2021. július 11.)