Nyomdai szerkesztőnk a múlt század hetvenes éveiben azt fejtegette, hogy a reklám helykitöltő elem két cikk között. A látnoki szavak azért tolultak föl az emlékezet mélyéről, mert napjainkban érdekes módon alakult a Magyar Rádió péntek reggeli műsorszerkezete.

Tavaly március közepe óta 7.30-kor a bemondó felolvas néhány hírt, majd elhangzik két vagy három reklámszöveg is. 7.33-kor kezdődik az érdeklődéssel várt interjú: Orbán Viktor beszámol az Operatív Törzs hajnali üléséről. A járványról nagyjából tíz percig beszél, aztán átköt egy másik témára, amelyet indokoltan vagy indokolatlanul hoz össze a koronavírussal. A harmadik részben pedig mindig talál más témát, amit a műsorvezető vezet föl. A miniszterelnök rutinjából azonban telik arra, hogy nem érzékelhető, mintha rögtönözve fejtené ki az álláspontját. Ma reggel a műsorvezető firtatta a harmadik oltást is.

Már ha valamelyik vakcina valamelyik korcsoportnál nem bizonyult volna elég hatékonynak. Orbán azt felelte, hogy „Egyelőre nem oltunk harmadszorra.” A műsorvezető nem feszegette tovább a kérdést, pedig érdekelt volna az árnyaltabb értelmezés. Kínai vakcina jutott, ezért befizettem egy magánklinikára. Digitális postafordultával érkezett a hír, miszerint az „lgG immunválasz” 132,4. A védettség 50 egységnél kezdődik, üröm azonban az örömben, hogy a felső határ 1000 egység. Van okom, okunk a nyugtalanságra? - kérdem a műsorvezető helyett is. Kínaival 850 ezren oltakoztunk, és mintegy 700 ezren vagyunk hatvan fölöttiek..

A műsorvezető közszolgálati médiumban dolgozik, amelynek költségvetése a kormánytól függ. Éppenséggel firtathatja ugyan a harmadik oltást, de csak módjával képviselheti a legveszélyeztetettebb korosztály érdekeit. Ha nem hagyta volna abba a kérdezősködést, esetleg kiderült volna, hogy a végrehajtó hatalom olyan védőoltással tett az uniós tagországoknál „átoltottabbá” bennünket, amelynek hatékonysága nem eléggé tisztázott. A műsorvezető csupán azt nem firtatta, ami 700 ezer magyar állampolgárt a létében érint, és legalább ugyanennyi hozzájuk tartozót foglalkoztat.

Ma 7.58-kor fejeződött be az interjú, a maradék két percet reklámok beolvasásával töltötte ki a Magyar Rádió. Nincs tehát igazuk az ellenzéki értelmezőknek, akik szerint Orbán Viktor kisajátította a közszolgálati rádiót. Helyzetére jellemző, hogy a vele folytatott péntek reggeli beszélgetések helykitöltő elemnek számítanak két reklámblokk között.

Tíz mondat a reklámról

A reklámok a kor útonállói. (Panek Zoltán író, Új Magyarország, 1994. június 30.)

A reklám könnyű gyógyszer: nem oldja meg a bajokat, csak enyhíti a fájdalmat. (Hankiss Elemér szociológus, Magyar Nemzet, 1997. július 14.)

A reklám nem más, mint amikor a kereskedelem beszélgetni akar. (Levendel Ádám szociológus, Délmagyarország, 2001. április 11.)

Egy szégyen van a reklámban: ha nem fizetik meg. (Gálvölgyi János színész, RTL Klub, 2009. május 3.)

A reklám arra szolgál, hogy megteremtse a média függetlenségét. (Bolgár György újságíró, ATV, 2014. június 30.)

Szükségünk van a reklámadóból származó bevételre. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2015. február 13.)

Van a telefonomon egy vírus, amely reklámokat jelenít meg. Telepítettem egy vírusirtót, amely ingyenes, ha beleegyezek, hogy reklámokat jelenítsen meg. (Szele Tamás újságíró, Facebook.com, 2018. december 11.)

Húsipari reklámarcnak is elmehetne. (Mészáros Sándor irodalomtörténész Tállai András államtitkárról, Facebook.com, 2020. augusztus 6.)

A Szputnyik V. arca akarok lenni. (Kelemen Anna celeb, Instagram.com, 2021. február 8.)

A Szputnyik vakcina reklámarca. (László József újságíró Szijjártó Péter külügyminiszterről, Facebook.com, 2021. március 22.)