Vinnai Győzőt a kétezres évek elején ismertem meg. Személyünkben két főiskolai oktató beszélgetett valamilyen szakmai ügyről. A politika szóba sem került köztünk. Most pedig kiderült, hogy a történész kolléga országgyűlési képviselőként szarvashibával vétette észre magát.
Június 19-én volt három évtizede, hogy hazánkból kivonultak a szovjet csapatok. Erről úgy emlékezett meg, hogy harckocsikról készített fényképet tett föl az üzenőfalára. Egy újságíró oknyomozásából kibontakozott, hogy a harckocsik nem szovjetek voltak, hanem németek, és nem 1991-ben távozták, hanem 1944-ben érkeztek, Az is kiderült, hogy a fotó olyan könyv borítójáról került az üzenőfalra, mely a Gestapo magyarországi tevékenységéről szólt, ezért a kiadóban leoperálták róla a német katonákat, és helyettük magyarokat vonultattak az utcán, karjukon nyilaskeresztes szalaggal. Arra utalván, hogy a nyilas puccs, vagyis 1944. október 15. után készült a kép, holott az országunk március 19-i megszállása után, de a nyilas hatalomátvétel előtt.
A tévedésért több száz kommentelő szedte le a keresztvizet a kormánypárti politikusról, aki elnézést is kért az olvasóktól: „Természetesen nem volt szándékos a képválasztás, hanem a grafikus kolléga tévedése.” (Facebook.com, 21.06.20.) Ezért is kapott a kommentelőktől, mondván, hogy hárítja a felelősséget. Engem az egész ügyből leginkább a grafikus foglalkoztat. Akinek a jelenléte vagy azt jelenti, hogy a tartalmi kérdésekkel a munkaadója foglalkozik, vagy pedig azt, hogy az országgyűlési képviselőnek az üzenőfal működtetésére is van alkalmazottja. Egy másik honatya, Hoppál Péter volt kulturális államtitkár elárulta: „A facebookos tevékenységemben három munkatársam is segít.” (SzabadPécs.hu, 21.06.16.)
Úgy rémlik, a választópolgárokkal való kapcsolattartáshoz ma már az is hozzátartozik, hogy politikusaink üzenőfalat tartanak fent a Facebookon. De honnan van rá pénzük? 2014-ben még „csak” havi bruttó 747878 forintot költhettek alkalmazottra, 2019 márciusától azonban 1979400 forintra emelkedett a költségkeretük. Azóta újabb fizetésemelést szavaztak meg maguknak, és mert ezzel arányosan nőtt a keretük is, nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy most már kétmillió forint fölötti összegből szerződtethetnek két vagy három kommunikációs munkatársat. Nem sajnálom tőlük a közpénzt, de látva a rengeteg elírást, figyelmetlenséget, kép- és vesszőhibát, ezért a pénzért akár szakembereket is foglalkoztathatnának.