Miniszterelnökünk a szokásos pénteki interjújában visszahozta a köztudatba a menekülteket. Másként nevezi őket, mert ezt találta mondani róluk: „Migránsok, migránshadak dorombolnak…” Itt egy pillanatra leállt, mert érezte, hogy nem a megfelelő szó jutott az eszébe, gondolatban kitette az ékezetet az o-kra, és néhány másodpercnyi szünet után így folytatta: „dörömbölnek Európa szinte minden ajtaján.” (Magyar Rádió, 2021.06.11.)
Helyesbítésén nem akadtam fenn, mert élő adásban az ember hajlamos pontatlanul fogalmazni. Az viszont már elgondolkoztató, hogy a Miniszterelnök.hu-n az idézett mondat a ’dorombolnak’ nélkül jelent meg. Nehéz persze eldönteni, vajon mit is jelent a jegyzőkönyvi hitelesség. Ettől függetlenül nem tulajdonítok túlzott jelentőséget a honlap-szerkesztő enyhítő, szépítő (eufemisztikus) gesztusának. Ő csak nem akarta észrevétetni, hogy Orbán Viktor képes kikecmeregni a nyelvi kelepcéből.
A miniszterelnök nyilvános szerepléseit jellemzi, hogy ha olykor például idegen szó tolul az ajkára, rögtön lefordítja magyarra. Márpedig ha így van, akkor nem érdemes rá mondani, hogy híján van az önuralomnak. A közéleti személyiségek, akik elég gyakran szerepelnek a nyilvánosság fórumain, korántsem követik a példáját. A kommunikációban van egy idem per idem jelenség. A latin kifejezés azt jelenti, hogy ugyanazt ugyanazzal, és arról nevezetes, hogy a rögtönzés hevében hajlamosak vagyunk megkettőzni a hirtelen választott kifejezést. Ennek két változata van.
Ha először az idegen szó jut az eszünkbe, akkor jól tesszük, hogy gyorsan lefordítjuk magyarra. Az azonos vagy hasonló jelentésű szót ugyanis indokoltan ismételtük meg. Egy példa. „Van bennem elég kraft, erő, hogy megvívjam a harcaimat.” (Dopeman-Pityinger László rapper, ATV, 2016.01.21.) De ha az edző, műsorvezető, politikus vagy rapper, aki rutinra (gyakorlatra, jártasságra) tehetett volna szert az élő adásban, először a magyar kifejezést használja, majd valamilyen rejtélyes okból idegen nyelvre is lefordítja, akkor az már nehezebben viselhető el. Ezt a jelenséget nevezzük tautológiának, vagyis az azonos vagy hasonló jelentésű szavak indokolatlan megismétlésének.
Nem kedvelem Orbán Viktor teljhatalmát. Azt sem, hogy az ország legtöbbet beszélő lakójaként majd’ mindenben ő mondja ki az első (mértékadó) és az utolsó (döntő) szót. El kell azonban ismernem, hogy szinte sohasem gyarapította az ügyetlenül szókettőzők táborát.
Tíz mondat az indokolatlan szókettőzésről
Számoltunk minden lehetőséggel és opcióval. (Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, ATV, 2015. december 3.)
Keresem ezeket a helyzeteket és szituációkat. (Vona Gábor Jobbik-politikus, ATV, 2016. szeptember 21.)
A szülők félnek, hogy a gyerekeiket bántódás vagy retorzió éri. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2016. december 19.)
Soha olyan ügy nem volt, amiben a Demokratikus Koalíció együttműködött vagy kollaborált volna. (Molnár Csaba DK-politikus, ATV, 2018. január 29.)
Valahogy fel kell dolgozni bizonyos helyzeteket és szituációkat. (Péterfi Judit műsorvezető, Hír TV, 2018. március 17.)
Most a légierő az elsődleges prioritás. (Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Magyar Rádió, 2018. május 27.)
Mi hagyományokhoz, tradíciókhoz ragaszkodó nemzeti pártot szeretnénk. (Toroczkai László volt Jobbik-politikus, ATV, 2018. június 22.)
Hogy pályára lép-e Nora Mörk, teljesen helyzet- és szituációfüggő lesz. (Danyi Gábor győri kézilabda-edző, Sport TV1, 2019. április 7.)
Szép eufemizmussal élve. (Soproni Tamás Momentum-politikus, ATV, 2020. január 15.)
A leghíresebb sztárok. (Krug Emília műsorvezető, ATV, 2021. április 21.)
