Médianapló

Médiianapló - Neteznek-e az öregek?

2021. április 15. 10:33 - Zöldi László

Köszönöm a hozzászólásokat az Orbánék mit veszíthetnek jövő tavasszal? című, tegnap megjelent bejegyzéshez. Az egyik nyilvános válaszra is ösztönöz. Hajdani kollégám az ifjúsági hetilap szerkesztőségéből ama mozzanatot ragadta ki okfejtésemből, hogy a legutóbbi 13 hónapban százezrek fanyalodtak a családon belüli kapcsolattartás digitális formáira, „mellesleg” pedig feltárultak előttük az alternatív tájékozódás csatornái is. És ez csökkenti az Orbán-kormány választási esélyeit.

Korrekt módon foglalta össze a gondolatmenetemet, egy ponton mégis módosítanám az értelmezését. Azokat is az alternatív tájékozódók közé soroltam, akik nem öregek, hanem a 6-19 éves iskolások szülei. Középkorú százezrek, akik kényszerűségből jelentős szerepet játszottak a digitális távoktatásban, eközben viszont óhatatlanul megismerkedtek a politikai tájékozódás korszerű lehetőségeivel is. De üsse kő, hagyjuk őket figyelmen kívül, a termékeny vita kedvéért összpontosítsuk érdeklődésünket az öregekre.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2 és fél millióra rúg a számuk, de közülük „csak” 2021864 az öregségi nyugdíjas. Ma már közéjük tartoznak a Ratkó-gyerekek is. Az abortusz megszüntetése-büntetése Ratkó Anna egészségügyi miniszter nevéhez fűződött, és a Rákosi-korszakban, az ötvenes évek első felében sokkal több gyerek született, mint amikor indokolt esetben újra lehetővé vált a terhesség megszakítása. Márpedig a mostani 65-70 éves Ratkó-gyerekek a rendszerváltás után még elég fiatalok voltak ahhoz, hogy a kilencvenes évek végétől elfogadják a digitális forradalom kihívásait.

Ezt azért érdemes megjegyezni, mert 2008-ban szakemberek mérték fel a nyugdíjasok sajátos viszonyát a világhálóhoz. A Ratkó-gyerekek akkor még nem vonultak nyugdíjba, ezzel is magyarázható, hogy a felmértek mindössze 3.9 százaléka netezett. Ez 2,5 milliónál százezer, 2 millió öregségi nyugdíjasnál nyolcvanezer. 2017-ben készült a második felmérés, amely a megváltozott összetételű nyugdíjas társadalomban már 600 ezer netezőt talált. Ez 2,5 milliónál 24 százalék, 2 millió öregségi nyugdíjasnál pedig 30 százalék.

Innen már csak egy lépés a koronavírus járvány digitális következménye. A Ratkó-gyerekek nyugdíjazásával odáig „fajult” a helyzet, hogy immár minden harmadik öregségi nyugdíjas él (vagy élhet) az alternatív tájékozódás világhálós lehetőségével. Így jutottunk el 13 év alatt a 80 ezer digitális bevándorlótól a mintegy háromnegyed milliónyi koros, de tevékeny netezőig.

 

Tíz mondat a világhálóról

 

A világháló valójában csak csövek és drótok hálózata. (Kelen András sajtólevelező, Népszabadság, 2000. december 19.)

Jelenleg leginkább virtuális kuplerájnak, informatikai Las Vegasnak érzem a világhálót. (Kornis Mihály író, 168 Óra, 2001. november 22.)

Szanyi Tibor, a világháló falurossza. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet, 2002. január 8.)

Egy olyan országban, ahol még mindig kevesen férnek hozzá a világháló szolgáltatásaihoz, ezzel a hibás döntéssel még lassúbb lesz az internet elterjedése. (Nyitrai Zsolt Fidesz-politikus a tervezett internetadóról, Fidesz.hu, 2008. június 11.)

A világháló a szabadság birodalmaként jött létre. (Majtényi László alkotmányjogász, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, Népszabadság, 2008. november 3.)

A világhálón chattelni lehet, megérinteni, megsimogatni egymást nem. (Kertész Ákos író, Klubháló.hu, 2009. október 14.)

Elképedve látom, mennyit segít például a XXI. század elejét meghatározó világháló a hülyeséghez való jog kiteljesítésében. (Nagy Feró rockzenész, Heti Válasz, 2013. július 25.)

Játszótérnek handabandázásra ott a világháló. (Mester Ákos újságíró, 168 Óra, 2015. szeptember 17.)

A világhálóval ki lehet váltani a nyomasztó médiafölényt. (Kéri László politológus, ATV, 2018. január 19.)

A világhálót azért találták ki, hogy bárki használhassa. (Frank Richárd kanadai magyar informatikajogász, Klubrádió, 2019. augusztus 14.)

komment
süti beállítások módosítása