Olyan sokan szóltak hozzá Petry Zsolt nagy hírre vergődött interjújához, hogy nem éreztem szükségét az értelmezésnek. Kíváncsiságból persze elolvastam majd’ mindent, és arra jutottam, hogy van valami, ami szőrén-szálán kimaradt az indulatos véleményekből: a szakma. 1964. november 23-a óta készítettem néhány száz és szerkesztettem egy-kétezer interjút. Az a benyomásom, hogy három gond van vele.

Ha az interjú kedvezőtlen visszhangot kelt, például a kérdezett munkahelye a rosszallását fejezi ki, akkor az interjúalany hajlamos a szerkesztőségre hárítani a felelősséget. Nem azt mondta, ami megjelent, vagy nem úgy mondta, ahogy napvilágot látott. Petry Zsolt, a berlini Hertha focicsapat kapusedzője is ezzel védekezett. Sőt, a beszélgetést közlő Magyar Nemzettől árnyalási lehetőséget kért. A pontosításnak nincs nyoma a hazai nyilvánosságban, munkahelye azonban ettől függetlenül útilaput kötött a talpa alá. Úgy vélte, ha Budapesten beleírtak is az interjúba, vagy kihagytak belőle, az alkalmazott mondandója tartalmilag gyökeresen eltért a Hertha értékrendjétől.

A második gond az szokott lenni, hogy az újságíró nem mutatta meg beszélgetőpartnerének a közlésre előkészített kéziratot. Vagy megmutatta ugyan, de az interjúalany által jóváhagyott kéziratból a szerkesztőség szavakat, mondatokat, sorokat húzott ki. Erre is utalt Petry Zsolt. Válaszra váró kérdés, vajon koronavírus-járvány idején miként készült az a fránya interjú. Az újságíró kiutazott Berlinbe? Aligha, a keresztnevét ugyanis nem tüntette föl, a vezetéknevét pedig kis kezdőbetűvel írta. Vagy nem tartotta élete fő művének, vagy röstellte. Esetleg így jelezte, hogy nem ért egyet a szerkesztői beszúrásokkal - ha voltak ilyenek.

További gond, hogy az interjúalany kitűnőnek számít a szakmájában, de a szókincse nem alkalmas arra, hogy részletesen kifejtse az álláspontját. Ilyenkor az újságíró hajlamos besegíteni, és a tulajdonos vonalvezetésének megfelelően a lap ideológiai hangvételét fogalmazza bele a szövegbe. A megjelent Petry-interjúban erre is akad példa. Az egykori válogatott focikapus harminc éve él külföldön. Nem valószínű, hogy naprakész a magyar kormánypárti sajtó jellegzetes szófordulataiból, amelyek végül is a vesztét okozták.

Ha a Petry-ügyben tisztán akarunk látni, akkor ítélkezés előtt érdemes volna tanulmányozni az interjú vágatlan hangfelvételét. Vajon a Magyar Nemzetnek van-e mersze nyilvánosságra hozni?

Tíz mondat az interjúról

Az interjúban az egyik fél beszéltetni akar, a másik hallgatni. (Fiala János újságíró, Magyar Sajtó, 1995. május 22.)

Ha klasszikust idéz, akkor tegye pontosan! Ön nem idézte szó szerint a szavaimat. (Torgyán József kisgazda politikus, Napkelte, 1997. március 19.)

A rendszerváltásig elvettek az interjúból, ma meg hozzátesznek. (Cserhalmi György színész, Hajdú-bihari Napló, 1997. szeptember 13.)

Ha minden újságinterjút átírnék, magam is újságíróvá válnék. (Kamarás Iván színész, Magyar Hírlap, 2003. február 15.)

Az a tény, hogy a miniszterelnök mindeddig csak saját oldala médiumainak adott interjút, érthetetlen, a párját ritkítja a nyugati gyakorlatban. (Lovas István újságíró Gyurcsány Ferencről, Magyar Nemzet, 2007. március 14.)

Hogy az egykor szónokként és interjúalanyként is metsző racionalitással operáló Orbán idővel minden értelemre ható kommunikációt kiiktatott a repertoárjából, az nyilvánvaló. (Debreczeni József közíró, Népszabadság, 2011. június 29.)

Interjút akar? Hallgasson végig, mert nem azért vagyunk, hogy az újságíró beszéljen, hanem azért, hogy én beszéljek. (Hegedűs Zsuzsa szociológus, miniszterelnöki tanácsadó, Népszabadság, 2011. augusztus 2.)

Ma már csak olyan interjú készülhet bizonyos emberekkel, amelyekbe igazság csak utólagos beírásokkal kerülhet. (Dési János újságíró Orbán Viktor öt ponton továbbírt karácsonyi interjújáról, B1blogcsalád, 2017. január 4.)

Én olyan interjúkat és szituációkat nem keresek, és nem vállalok, ahol eleve lehet látni, hogy rosszindulatú ember előítéletes kérdéseket tesz föl. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2019. január 10.)

Egy interjúnak nem az az értelme, hogy bikaviadalt vívjak egy újságíróval. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2019. január 10.)