A költő puliszkát vacsorázott bivalytejjel és túróval. Másnap ment a csatába, ahol kozák pikások szúrták mellbe. Erre ébredtem ma hajnalban. Márczius idusán 1848/49-nek szentelte adását a Határok nélkül című rádióműsor. Beszámolt a Petőfi emlékútról, amely az utolsó 48 óra állomáshelyeit tartalmazza Marosvásárhelytől a segesvári csatatérig.
Talán a legtöbbet ama kutatásból tudjuk, amelyet 1956 augusztusában szervezett a magyar és a román tudományos akadémia. Barta János debreceni professzor vezette a magyar csapatot, amelynek szakmai főnöke Dienes András Petőfi-kutató volt. De Pándi Pál a budapesti egyetemről szintén sokat foglalkozott a költővel. A két hétből néhány napot velük töltött Szabédi László professzor a kolozsvári egyetemről. A román felet Alexandru Culcer segesvári orvos képviselte, maga is Petőfi-kutató. Az emlékút hangulatát stílszerűen az Utunk című kolozsvári hetilap örökítette meg 1956. augusztus 31-én. A riport szerzője Bárdos B. Arthur újságíró volt.
Ő helyettesítte Petőfit. A helyén ült a marosvásárhelyi fogadó tölgyfából készült asztalánál. Állt az Ispánki-kút kávájánál, figyelve a közeledő kozák pikásokat. Feküdt a tömegsírban, a csata többi halottja között. Dortmundi otthonában mesélte, hogy a legutóbbi helyettesítés sokkot váltott ki belőle. 1944-ben, a bergen-belseni koncentrációs táborban csontra soványodott hullákat kellett cipelnie a tömegsírba. Maga is költő lett, bár inkább a bécsi, majd Ruhr-vidéki emigrációban írta meg legszebb verseit a honvágyról, amelyeket a szintén Kolozsvárról elszármazott színésznő, Jancsó Adrienne adott elő az író-olvasó találkozókon.
Bárdos kivándorlását letartóztatás előzte meg. A vád: cionista összeesküvés, amely a román bíróság szerint 12 évet ért. Néhány évet le is ült, majd Ceausescu kiengedte az országból. Az emigrációban kényes ízlésű könyvtárt szedett össze a nyugati magyar irodalomból, pesti útjain pedig felkutatta a barna Petőfi-összest (Róna Emy rajzaival), Ady, Tóth Árpád, József Attila, Vas István, Juhász Ferenc és Orbán Ottó köteteit. Petőfi helyettese 89. évében, 2011-ben halt meg. A baráti köréből mi ketten, Novák Ferenc koreográfus és e sorok írója kerestünk új gazdát a könyvtárának. A mintegy másfél ezer válogatott kötet Szamosújvárott, a magyar tannyelvű gimnázium kollégiumában kapott helyet.
Az iskolát működtető Téka-alapítvány pecsétet csináltatott. Minden könyvben olvasható, hogy „Bárdos B. Arthur erdélyi költő hagyatékából való”. Ez is költősors.
