Ma 64 éve, hogy meghalt. Nem kerek az évforduló, de ha a kormánypárti sajtó néhány napja megemlékezett Csurka István halálának 9. évfordulójáról, talán nekem is elnézhető, hogy azon tűnődöm: vajon a XXI. század harmadik évtizedében mihez kéne kezdeni Magyarország volt kormányzójával?
Horthy Miklós alig több mint 50 éves korában lett az ország első embere, addig katonáskodott. 75 évesen vonultatták vissza a német megszállók, és utolsó 13 esztendejét külföldön töltötte. Német, majd amerikai fogságban, Bajorországban és Portugáliában. Az a benyomásom róla, hogy a két világháború között inkább reprezentált, mint napi ügyekkel foglalkozott. Hagyta kormányozni a miniszterelnökeit. Ezzel az adottsággal akár államférfi is lehetett volna, elvégre képes volt öt idegen nyelven kapcsolatot teremteni. A hazai mezőnyben első, holtversenyben Rákosi Mátyással és Bokros Lajossal. Ha jól számoltam, 73 kitüntetése volt, több mint Brezsnyevnek.
1942-ben megkísértette a gondolat, hogy dinasztiát kéne alapítania. Kormányzó-helyettessé szavaztatta a fiát, aki fél év múlva meghalt a keleti fronton. Tudomásom szerint korrupció nem fűződött a nevéhez, puritánságából nem is telt a fényűző száműzetésre. Egy amerikai alapítvány jóvoltából figyelte az Atlanti óceán fölött a napkeltét, és a legtöbb anyagi támogatást ama zsidó pénzemberektől kapta, akiket családostul kimentett a nácik karmaiból. Ellentmondásai közé tartozik, hogy a megcsonkított ország kormányzójaként csaknem 60 ezer négyzetkilométert szerzett vissza. Ennek ára azonban az volt, hogy hadat üzent Hitler ellenfeleinek. Majd megengedte félmillió vidéki zsidó kiszállítását Magyarországról, de megtiltotta mintegy 200 ezer budapesti zsidó deportálását.
Megítélését e két paradoxon határozta meg a rendszerváltás utáni nyilvánosságban. Az első évtizedben hozták haza, és temették újra. A kenderesi rendezvényen az Antall-kormány nem hivatalosan képviseltette magát, az ellenzéki Fidesz nevében pedig Orbán Viktor közölte, hogy a pártjának nincs véleménye az újratemetésről. Horthyt a második évtizedben országos figyelemre áhítozó falusi polgármesterek, a Történelmi Vitézi Rend törzskapitányai és a jobboldali pártok mezei képviselői jellemezték, akik nem léptek túl a megyei nyilvánosság határain. A Fidesz és kapcsolt részei a harmadik évtizedben hozták beljebb a nyilvánosságban, és följebb, az országos fórumokra. A többi kirajzolódik a bejegyzésem után olvasható összeállításból.
Tíz mondat Horthy Miklósról
Horthy Miklós a XX. század legnagyobb magyar államfője volt. (Faludi Sándor Fidesz-politikus, Új Néplap, 2003. szeptember 8.)
Rémes alak, na. (Ungvári Tamás művelődéstörténész, ATV, 2012. május 16.)
Horthy Miklós a XX. század legnagyobb államférfija volt. (Vona Gábor Jobbik-politikus, YouTube, 2012. május 22.)
Továbbra is tartom, hogy Horthy Miklós nagy formátumú politikus volt. (Gyöngyösi Márton Jobbik-politikus, Magyar Televízió, 2013. november 4.)
Trianon után az egész nemzetet egyberázta. (Varga László KDNP-politikus, atv.hu, 2013. november 5.)
Hogy mégsem temetett bennünket maga alá a történelem, azt néhány kivételes államférfinek köszönhetjük. Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kunó miniszternek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2017. június 21.)
Horthy Miklós szelektív antiszemita volt. (Ungváry Krisztián történész, Hír TV, 2018. augusztus 6.)
A kormányzó úr bizonyára gazdag, gyarapodó Magyarországról, a családja körében eltöltött, békés öregkorról álmodott a kenderesi vadgesztenyék alatt. De a sors és a jó isten más feladatot és sorsot szánt neki. (Kovács Sándor Fidesz-politikus a Horthy-emléknapon, Szoljon.hu, 2018. szeptember 2.)
Horthy Miklós visszaadta a nemzet önbecsülését. (Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, hvg.hu, 2019. március 25.)
Hős katona volt, igaz magyar hazafi. (Lázár János Fidesz-politikus, volt kancelláriaminiszter, Facebook.com, 2019. november 16.)
