Fekete-Győr András a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került. Meghirdette, hogy közpénzből adjunk százezer forintot azoknak, akik oltakoznak. Majd megrótta a miniszterelnököt, hogy a fiát közpénzből taníttatja egy brit katonai akadémián. S mert kormánypárti politikusok is megszólták, fogta magát, és Németh Szilárdot kihívta futóversenyre. A harmincéves az elhízott ötvenest.
Javaslatai közül kettő populista jellegű, amelyek azonban illenek egy pályakezdő politikushoz, aki szeretné fölhívni magára a figyelmet. A kormánypárti politikusok és publicisták igazán tudhatnák, hogy pályakezdőként Orbán Viktor sem idegenkedett a nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásoktól. A harmadik esetben, Orbán Gáspár ügyében tegnap én is megszólaltam. Miközben elégedetten vettem tudomásul, hogy a közéleti kommunikációból F. Gy. A. majd’ mindent megtanult, a szemére hánytam, hogy a gondolatait még nem képes röviden, szellemesen és ütősen megfogalmazni. Erre mondta egyik ismerősöm a telefonba, hogy együtt üvöltöttem a kormánypárti hiénákkal.
Az egybeesés véletlen, Fekete-Győr Andrást ugyanis nem tartom kártékonynak. Egyébként pedig nem szoktam üvöltözni. Olyan jegyzeteket írok, amelyeket az angolszász sajtóban compliement sandwich-nek hívnak. Bók-szendvicsnek, ami azt jelenti, hogy csak azzal vitatkozom, akiben értéket fedezhetek föl. Megadom neki a vitapartnernek kijáró tiszteletet, de szóba hozom azt is, amiről gyökeresen másképp vélekedem. Attól tartok, hogy módszeremről Dippold Pál gyökeresen másként vélekedik. A Magyar Hírlap mai számában F. Gy. A.-t „balliberális ifjoncnak”, ’főprovokátornak”, „vakcinakupecnek” és „egyszemélyes csőcseléknek” nevezte.
Aki figyelemmel kíséri a pályafutását, az tudja, hogy ennél cifrább szavakkal is illette a másik politikai táborba tartozókat. Pedig hajdan egész jó novellákat olvastam tőle, reményekre jogosító írónak tartottam. Aztán történt vele valami, mert megvadult. Tragikai vétségét abban látom, hogy megvádolta Esterházy Pétert, amiért álbetegségre hivatkozva távol maradt egy nemzetközi összejöveteltől. Később elnézést kért az épp akkoriban rákkal diagnosztizált írótól, de az igaztalan váddal kigolyózta magát az irodalmi életből. Azóta szakmányban írja a libernyákokat ostorozó cikkeket, és nem spórol a durva minősítésekkel.
Talán most is kapok egy telefont, hogy kár belé a szendvics. Mégis sajnálom Dippold Pált. A szépirodalomban talán többre vihette volna, mint a csúnya publicisztikában.
Tíz mondat Dippold Páltól
A világhírnévre pipiskedő művész valószínűleg posztmodernül krétát kajált, amitől lázat tudott előadni, így hiányzása igazolt. E. P. stréber. (Magyar Hírlap Online, 2015. szeptember 26.)
Kedves Péter, nem tudtam bajodról. Ha bántottalak, bocsáss meg. (Magyar Hírlap Online, 2015. október 9.)
A Momentum napjaink szellemi Munkásőrsége. (Magyar Hírlap Online, 2017. május 25.)
George Soros arcmása kikerült az óriásplakátokra, Bokros gazdavédelmi kaffogásba kezdett. (Magyar Hírlap, 2017. július 5.)
A némelykor szivárványkoalíciónak nevezett ellenzék lételeme a rombolás. (Magyar Hírlap Online, 2019. december 30.)
Nehogy már hisztérikus senkiháziak, boszorkányok és kanboszorkányok mondják meg, hogy veszélyhelyzetben mennyi az annyi. (Magyar Hírlap Online, 2020. március 30.)
A disznószemű Jakab Péter. (Magyar Hírlap Online, 2020. augusztus 31.)
Ascher Tamás, a teátrumok Lenin-fiúja. (Magyar Hírlap Online, 2020. szeptember 7.)
/Soros Györgyről/ A tőzsdegörény ránk szabadította a civil szervezeteknek nevezett martalóc osztagait. (Magyar Hírlap Online, 2020. október 5.)
Az egyszemélyes csőcselék azzal az ötlettel állt elő, hogy a magyar kormány fizessen mindenkinek százezer forintot azért, hogy minél többen oltassák be magukat. (Magyar Hírlap Online, 2021. január 18.)
