A búcsúzó év utolsó perceiben nem szakadt le a plafon a felvétel színhelyén. A közönség ugyanis hálásan fogadta a mondatot, bár azért nem vitte túlzásba. A szállóige így hangzott: „Magyarország földrajzilag régi önmagával, gazdaságilag pedig a csodával határos.” Maksa Zoltán, a hírmagyarázatokra szakosodott humorista nem először tette magáévá a kétségkívül szellemes eszmefuttatást.

Az ATV stúdiójában ezt mondta 2015. október 25-én: „Magyarország földrajzilag a régi Magyarországgal, gazdaságilag a csodával határos.” 2017. július 8-án pedig a Magyar Rádióban ezt: „Magyarország földrajzilag önmagával, gazdaságilag a csodával határos.” A Rádiókabaré szerkesztői igazán észrevehették volna, hogy a műsorukban nem először sütötte el a szóviccet. De ez a maximum, ami felróható Maksának. Elvégre önmagától csaklizta, tulajdonította el, fújta meg, nyúlta le a korjellemző mondatot. Elvett, hozzátett, farigcsált rajta. Egyedül végezte el azt a munkát, amelyet a kávéházi asztaltársaság tagjai kalákában szoktak végigcsinálni.

Gondolatmenete harmadjára öltött végleges formát, aligha lehet már hozzáfűzni vagy elvenni belőle valamit. Legföljebb az róható föl neki, hogy a csodás résznek volt már gazdája. Először egy szolnoki újságírótól olvastam ezt: „Új térképet kell rajzolni, mert a szakemberek szerint Magyarország a csodával határos.” (Jászkun Krónika, 1995. május 27.) Még az sem biztos persze, hogy Kópiás Sándor volt az első, aki imigyen foglalta össze a rendszerváltás utáni fél évtizedet. Elképzelhető, hogy ő is csak nevére vette a kávéházi beszélgetések sűrítményét. Mindazonáltal a Maksa-féle összetett mondat másik részének vannak bizonyos előzményei.

A történelmi Magyarország idestova száz éve vesztette el területének csaknem háromnegyedét és lélekszámának a kétharmadát. Az elcsatoltak közül 3,3 milliónyian voltak magyar származásúak, akik többnyire a Trianonban megállapított határokhoz közel laktak. Az úgynevezett békediktátum lehetett volna méltányosabb is. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás után ez a kérdés foglalkoztatta a közéleti személyiségeket. Kijelentéseiket a bejegyzés után olvasható összeállítás tartalmazza.

Magyarország sorsát azonban Szakály Ferencnél, a fiatalon meghalt történésznél fájóbban senki sem érzékeltette. Szűkebb pátriájában, Szekszárdon, a Tolnai Népújság 1993. szeptember 4-i számában fejtette ki, hogy „Trianonban hazánkat szabályszerűen körülmetélték.”

Tíz mondat Magyarország környülállásáról

A világtörténelem egyetlen olyan országa vagyunk, amelyet saját korábbi maga vesz körül. (Eperjes Károly színész, Kisalföld, 1996. január 6.)

Köztudomású sokat támadott definícióm: Magyarország a földkerekség egyetlen olyan országa, amelyet önmaga határai vesznek körül. (Torgyán József kisgazda politikus, Új Magyarország, 1996. augusztus 5.)

Magyarországon kívül Európának egyetlen olyan állama sincs, amely körös-körül hajdani önmagával lenne határos. (Sütő András író, Magyar Nemzet, 1997. december 20.)

Saját magunkkal vagyunk körülvéve. (Csete György építész, Magyar Rádió, 2004. december 26.)

Egy politikai poén szerint Trianon óta Magyarország az egyetlen ország, amelyet saját maga vesz körül. (Pekarek János újságíró, Dunaújvárosi Hírlap, 2007. január 4.)

Magyarország abban a helyzetben van, hogy saját területei veszik körül. (Usztics Mátyás színész, Magyar Rádió, 2012. március 15.)

Körül vagyunk véve saját magunkkal. (Bayer Zsolt publicista, Echo TV, 2015. július 10.)

Ismerjük persze a szakállas viccet is, miszerint Magyarország az egyetlen ország a világon, amely saját magával határos, ráadásul körös körül. (Orbán Viktor miniszterelnök, Miniszterelnök.hu, 2016. február 28.)

Magyarország önmagával határos egy történelmi szerencsétlenség következtében. (Lázár János Fidesz-politikus, Klubrádió, 2017. június 29.)

Magyarország földrajzilag régi önmagával, gazdaságilag pedig a csodával határos. (Maksa Zoltán humorista, Magyar Rádió, 2020. december 31.)