A nap híre című ATV-s műsorban néhány percet a holnap esti családi összejöveteleknek szenteltek. Három politikus képviselte az országgyűlési választásra készülő ellenzéket: egy DK-s, egy MSZP-s és egy momentumos. Egymástól függetlenül és kulturáltan fejtették ki ugyanazt: nem érdemes különösebb jelentőséget tulajdonítani annak, hogy az Orbán-kormány holnap este nyolctól holnapután reggel ötig felfüggesztette a kijárási tilalmat.

Nálunk a konyhaasztalnál szokott lenni a szentestei vacsora. Középütt széthúzható az asztallap, és a tokból kihajtható két azonos színűre festett pótlék. A spájzból előkerül néhány kihajtható szék is, hogy elférjünk a megnagyobbított asztalnál. Hányan is? Mi, a két nagyszülő, aztán a három felnőtt gyerek, a három cugehőr (meny és vők), meg a négy unoka. Összesen tizenkét kedves ember, akik már hónapok óta legföljebb FaceTime-on látták egymást, holott ugyanabban a városban élnek. A unokák közül csak a langaléta kamasz fiú számít tizennégy fölöttinek. Kilencen beleférünk tehát a hatóságilag megállapított tízes keretbe. De mi van akkor, ha felugrik a másik két nagyszülő is? Ez nem egyszer megtörtént már. Akkor bizony büntethetőek vagyunk, ha persze az államnak van apparátusa arra, hogy holnap este néhány százezer családi vacsorát ellenőrizhessen.

És akkor még számításba se vettük, hogy a konyhaasztalnál nem tartható be a másfél méternyi távolság. S mi van akkor, ha a tizenhét hónapos Bálint az ölembe mászik, és a bölcsődéből hazahozott vírust megosztja velem? Vajon megérti-e a nyolc éves Samu, hogy most csak tisztes távolságból beszélgethetnénk közös témánkról, a BMW-kről? Abban azért reménykedem, hogy a tizenkét esztendős Panna és a tizenhét éves Dávid érti a helyzetet. Mindkettejük osztályában akadtak fertőzött gyerekek, emiatt a legnagyobb unokám kétszer is karanténban múlatta az időt.

Feltételezhető, hogy ugyanezt a mérlegelést más családokban is elvégezték. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy velünk ellentétes döntést hoztak. Vállalják a kockázatot, és élnek a kormány kínálta lehetőséggel. Az orvosprofesszor nagypapa-társ szerint veszélyeztetett korosztályunk valószínűsíthető fertőzöttsége négy-hat hét múlva jut el a végkifejletig. Ha ne adj isten január végén, február elején hirtelen megugrik a halálozási arányszám, akkor pedig levonható a következtetés: a kormány előnyben részesítette a választási szavazatszerzés politikai hasznát a várható emberveszteséggel szemben.