Vajon sikeres vagy sikertelen politikusként marad-é meg a történelmi emlékezetben? Az erről szóló okfejtésnek az kölcsönöz időszerűséget, hogy elemzést jelentetett meg Balsay Dalma (közösségi-média-mindenkinek.blog, 20.12.17.). Azt pedzegette, mivel magyarázható, hogy a világhatalom első embere 88.6 millió követőre tett szert a Twitteren, 34,8 millióra a Facebookon és 24,5 millióra az Instagramon. Azzal például, hogy felrúgta a digitális kapcsolattartás írott és íratlan szabályait.

A bejegyzéseit hangsúlyozottan egyes szám első személyben fogalmazta meg, holott a bejáratott demokráciákban ezt nem illik. (Igaz, hogy aki betartja az illemszabályt, azt a „fejedelmi többes” miatt akár álszentnek is minősíthetik.) Folyamatosan dicsérte önmagát, ami felért egy hencegéssel, más értelmezésben pedig szánalmasnak hatott. Előszeretettel használt sértő szavakat, ráadásul politikai ellenfeleit gúnynevükön emlegette. Ezzel nemcsak divatot teremtett, hanem mellőzte a PC-t, a bejáratott demokráciákra jellemző politikai korrektséget is.

S ha valamit ki akart emelni a mondandójából, csupa nagybetűvel írta. Erről felötlik egy megyei lapszerkesztő gyakorlata a rendszerváltás hónapjaiból. Iparos szakmából politikai kapcsolatai révén emelkedett a főszerkesztői székbe, és ha cikket rittyentett, a kiemelendő szavakat nagybetűvel szedette, holott akár kurziválhatta (dőlt betűvel is írathatta) volna. Trump másik megkülönböztető ismérve a felkiáltójelek indokolatlan alkalmazása volt. Nekem még azt tanította „Kispista” tanár úr, hogy akkor kell kitenni a felkiáltójelet, ha felszólítunk valakit valamire. Elképzelhető persze, hogy felfokozott érzelmi állapotot is jellemzünk vele, de ha az ország első embere állandóan felfokozott idegállapotban leledzik, akkor nem szabad újraválasztani.

Trumpnál a népszerűség forrása az volt, hogy hitelesítette azok bekapcsolódását a digitális kultúrába, akiknek a világháló lehetővé tette, hogy a maguk sajátos módján fejthessék ki a véleményüket. Néhány milliónyival többen voltak azonban, akik a digitális kocsma helyett a digitális kávéházat választották. Ragaszkodtak a politikai és a stiláris sportszerűséghez, amelyek nélkül sem a posztolást, sem a kommentelést nem érdemes művelni. Trump azért lehetett az Egyesült Államok elnöke, mert felrúgta az írott és íratlan szabályokat. És azért nem választották meg újra, mert trollként viselkedett. Kocsmából nem lehet kormányozni egy 330 milliós országot. Talán még egy tízmillióst sem.