Nem egészen tízmilliós országunkban három és félmilliónyian hordanak szemüveget. Legalábbis a Magyar Látszerész Szövetség szerint. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy hét számjegyű embernek okoz gondot a szájmaszk, vírusos korunk jelképe. Ha ugyanis jövünk-megyünk a szabadban, a leheletünktől bepárásodik a szemüveg, és ebből mindenféle kellemetlenség adódik.

Eme alaphelyzet ihlette meg Koszecz Sándort. A békéscsabai Kollabor Természettudományos Élményközpont szemüveges projektvezetője elmesélte a megyei napilap munkatársának, hogy őt is zavarta a párásodás. S bár a cég tulajdonképpen iskolai szemléltető eszközök gyártásával foglalkozik, kikísérleteztek egy leheletterelő kelléket. Az úgynevezett sebészmaszk, vagyis a halványkék színű, rétegezett arctakaró felső részén kitapintható hegesztéshez illeszthető a 3 D-s eljárással nyomtatott sablon. Úgy simul az orrhoz, hogy elzárja a kilélegzett levegő útját.

Ezzel magyarázható, hogy a maszkon belül keletkezett pára nem fölfelé, hanem lefelé áramlik. A leheletterelőből naponta 150-200 darabot készítenek. Azt már én fűzöm hozzá, hogy ha tartják ezt a tempót, akkor 150 darabnál 23333 napra (64 évre), 200-nál 17500 napra (48 évre) van szükség, hogy a csabai cég kielégítse a hazai szemüvegesek igényeit. Ha pedig praktikus és szó szerint hézagpótló termékükkel telítették az itthoni piacot, irány a 450 milliós Európai Unió, ahol minden ötödik ember szemüveges.

Hajnali háromkor pittyegésre szoktam ébredni. A szomszédos szobából értesít a mobiltelefon, hogy Tibor bejelentkezett. Középiskolai osztálytársam idestova négy és fél évtizede él az Egyesült Államokban. Dél-Kalifornia másik időzónában leledzik, a különbség 9 órányi. Tibornál délután hat van tehát, épp most ért haza a munkából. (Mérnökként egy repülőgép-alkatrészeket gyártó cégnél ellenőrzi a minőséget.) Ma hajnalban például azt írta, hogy az amerikás magyarok leleményesek az innovációban, de képtelenek eladni a portékájukat.

Helyzetüket a vietnámiakéval hasonlította össze, elvégre mindkét náció a szocializmusból érkezett a tengeren túli kapitalizmusba. Szerinte az Amerikába szakadt vietnámiak alacsonyabb kulturális szinten vannak, mint a magyarok, de velünk ellentétben megtanultak alkudozni a piacon. Új hazájukban ezért vitték többre - az értékesítésben. Ha szerencsénk lesz, jövőre talán már nem kell hordani azt a fránya maszkot. A leheletterelőt elhelyezhetjük a kérész életű találmányok múzeumában.