Médianapló

Médianapló - Milyen lesz a nyilvánosság szűkítésére alkalmas újságírás?

2020. október 15. 10:58 - Zöldi László

Demeter Szilárd Erdélyből érkezett, és a szellemi élet megújítására vállalkozott. Vannak figyelemre méltó megnyilvánulásai, például nem szereti, ha a politikusok könyveket darálnak. Most azonban az újságírásról alkotott véleményt. Tíz pontban foglalta össze, és annyira mellétrafált, hogy okfejtése szóra sem érdemes. Van viszont egy komment, amely elgondolkoztat. Lázár Ferenc szerint „Túl sok médiaszakembert képzett ki mindkét oldal az utolsó húsz évben.” (Facebook.com, 2020.10.14.) 

Régebb óta ismerem a terepet. Három és fél évtizednyi szüneteltetés után az újságíróképzés 1993 szeptemberében jelent meg az állami felsőoktatás kínálatában. Tévedés, hogy mindkét oldal képzett volna újságírással kacérkodó fiatalokat. Baloldali és jobboldali, liberális és konzervatív értékrendű oktatókat ismertem meg, akik világnézetüket az előszoba-fogasra akasztották. Közös nevezőre jutottunk abban, hogy a nyilvánosság bővítésére alkalmas szakembereket kell képezni. Nem volt mindegy ugyanis, hogy ha majd az országgyűlés elfogadja a médiatörvényt - ami 1995 végén meg is történt -, vajon a plurális médiarendszer megfelelő szakemberekre tehet-e szert. Mire diplomát kapott az első évfolyam, az új magánrádiók és magántévék fel is szívták a frissiben végzetteket.

A következő fázisban már nem is annyira a rádiók és tévék számára képeztünk szakembereket. Például egyaránt tanítottam a hagyományos és a lapzárta nélküli újságírást, mert nem lehetett tudni, vajon a végzés után a papír alapú vagy a digitális sajtóban helyezkednek-é el. Ez a szisztéma 2011-ig tartott. A nemrégiben berendezkedett kormány lassanként és szívósan ürítette ki a kommunikációs tanszékeket, mert nem a nyilvánosság bővítésében, hanem a szűkítésében volt érdekelt. 1993 óta tízezerre becsülöm azok számát, akik országszerte kommunikációt tanultak. Közülük minden harmadik lett újságíró, a második harmad a marketing-világban találta meg a számítását, a harmadik harmad pedig más irányokba fordult. A nyugdíjba vonult bal- és jobboldali, liberális és konzervatív oktatókkal együtt pedig a nyilvánosság bővítésére kihegyezett képzés is elenyészett.

Arról még folyik a vita, vajon a frontharcos újságírást a Demeter Szilárd-féle Petőfi Irodalmi Múzeum, a Ludovika épületében működő Közszolgálati Egyetem vagy a Mathias Corvinus Collegium intézményesítse-e. Ha majd eldől a kormánypárti diskurzus, jöhet a nyilvánosság szűkítéséhez mellékelt tíz pont a hatalomnak alávetett újságírásról.                 

komment
süti beállítások módosítása