Addig aligha lehet pontot tenni a média-túlsúlyról zajló vita végére, amíg nincsenek pontos ismereteink a nyilvánosság eszközrendszeréről. Ma reggel például Mráz Ágoston Sámuel azt mondta ki a Magyar Rádióban, hogy „Mind a baloldali, mind a jobboldali média 6 és fél, 8 millió embert ér el.”

A politológus, szociológus, közvélemény-kutató a Nézőpont Intézet igazgatója. Van annyi esze, hogy ne beszéljen a levegőbe. Feltételezhető, hogy kijelentése felmérésen alapszik, ami nem volna meglepő a mindent mérő Fidesz esetében. Állítását nem vonom kétségbe, csupán gyanítom, hogy nehéz dolga lehetett. A médiapiacon 11177 termék található, közülük 6699 papíron jelenik meg, a portálok száma 3662, rádióból és tévéből pedig 816 hallható, látható. A hozzáférés szempontjából még akkor is nehéz felmérni őket, ha csak a közéleti médiumokat vizsgálnák. Elvégre belőlük is akad néhány száz. De mi nevezhető közéletinek? Ami pedig biztosan nem közéleti médium, az is formálja valamelyest a médiafogyasztók politikai látásmódját.

Ha az olvasó megnézi a bejegyzés utáni dokumentációt, szembesülhet a Fidesz-politikusok és a hozzájuk közel álló politológusok, publicisták véleményével. Kirajzolódik belőle, hogy idestova két évtizede küszködnek a fele-fele jelenséggel. Kiszorított helyzetből jutottak el odáig, hogy a 2002-es választási vereség után, ellenzéki pozícióból építették ki erős hadállásaikat a nyilvánosságban. Térhódításuk mértékét azért nem százalékosítanám, mert amit 2002 és 2010 között felépítettek, az Simicska Lajos 2015-ös lázadása után jócskán meggyengült. Ezzel magyarázható, hogy a lassú, fokozatos térfoglalás után áttértek az erőszakosra, a Blitzkriegre.

Kapóra jött nekik, hogy a külföldi, túlnyomórészt német médiabefektetők megunták a kelet-európai korrupciót, és kivonultak Bulgáriából, Romániából, Szerbiából meg tőlünk is. S mert újságjaik körülbelül kétmillió embert értek el a vidéki Magyarországon, a 19 megvásárolt napilap a 2018-as országgyűlési választás kampányában a kormánypártokat segítette. Sikerült is elérni a falvak világhálón kevésbé tájékozódó népét. A két és fél év előtti győzelem azonban pirrhuszinak bizonyult, mert a kormányzat által elhanyagolt online felületeken óhatatlanul megerősödött a hagyományos nyilvánosságban eljelentéktelenített ellenzék. Ez a helyzet indokolja Orbánék fegyelmező akcióit a digitális nyilvánosság fórumai ellen, és egyre inkább megalapozza az online térhódítás feltételeit is.     

Tíz mondat a túlsúlyról

Lehetőséget kell teremteni, hogy mindkét gondolatvilág egyenlő mértékben meg tudja mutatni magát a sajtó nyilvánossága előtt. (Orbán Viktor miniszterelnök, Napi Magyarország, 1998. szeptember 28.)

Nekünk a torz médiaviszonyokat a polgárok aktivitásával, önkéntességével, odaadásával kell ellensúlyozni. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Magyar Rádió, 2005. november 20.)

Szalai Panni az egész médiarendszert felrobbantotta, és néhányadmagával egy másikat csinált. (Kerényi Imre rendező, City TV, 2013. május 21.)

A szocialisták meggyengültek mára, de még mindig fele-fele arányban van jelen a médiapiacon a bal- és jobboldal. (Széles Gábor médiavállalkozó, Magyar Hírlap, 2016. november 5.)

27 évvel a rendszerváltás után talán eljutottunk arra a pontra, hogy nagyjából kiegyenlítettek a médiaviszonyok. (Jeszenszky Zsolt publicista, Heti Válasz, 2017. augusztus 24.)

A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható. (Szájer József Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2018. augusztus 18.)

Szerintem a jobb- és a baloldali média nagyjából partiban van egymással. (Andy Vajna filmipari kormánybiztos, Index.hu, 2018. december 10.)

Azért összességében a fifty-fifty lassan kijön. (Pauska Zsolt újságíró, a Mediaworks tartalomfejlesztési igazgatója, Magyar Nemzet, 2020. április 15.)

A nemzeti oldal médiája megkísérelt azonos súllyal esni a latba a piacon. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, 2020. augusztus 1.)

Mind a baloldali, mind a jobboldali média 6 és fél, 8 millió embert ér el. (Mráz Ágoston Sámuel politológus, Magyar Rádió, 2020. szeptember 13.)