Ha majd egyszer megírják e tízes évek történetét, talán lábjegyzet lesz két fiatalember. Elvégezték a jogot, majd körülnéztek, és megalapították az Alapjogokért Központot. A végrehajtó hatalom fölfedezte magának a civil szervezetet, és ők ketten újabb feladatot kaptak. Az igazgató lett a kormánypárti médiumokat egyesítő nonprofit cég, a KESMA kuratóriumi elnöke, a stratégiai igazgató pedig megalapította a Megafon Központot. Az utóbbival jelent meg terjedelmes interjú a Magyar Nemzet tegnapi számában.

Kovács István beszámolt arról, hogy a Facebook-oldalukat 300 ezren nézték meg, kétezren regisztráltak, és háromszázan jelentkeztek a szeptemberben induló, négynapos tanfolyamokra. A kommentelők sajátíthatják majd el a hozzászólás mesterségét. Azt, hogy miként kell kezelni a vele járó ismertséget, hogyan lehet „a konzervatív hangot” fölerősíteni, és megnyilvánulásaikkal miként lehet minél több embert elérni. A „balliberális véleménymonopólium” idején ugyanis „a cél az, hogy egy olyan kritikus sokaság alakuljon ki, amelyiket már nem lehet elnémítani”.

De ha már létrehoztak egy kormánnyal rokonszenvező szervezetet, ráadásul ki is stafírozták, valószínűsíthető, hogy a gyorstalpaló nem föltétlenül a kifinomult, pallérozott, tapintatos, udvarias hangvételt akarja kikristályosítani. Ha most nem az Orbán-kormány irányítaná az országot, hanem egy szociálliberális, és nem Kovács István szervezné a többnyire fiatal aktivistákat tömörítő egyesületet, hanem például Zuschlag János, akkor se gondolnék arra, hogy a politikai korrektség alapelveit ajánlaná a jelentkező kommentelők figyelmébe. A hatalomgyakorlásból adódik, hogy minden kormányzat szeretné fölerősíteni a hangját, és ebbéli igyekezetében korántsem a kulturáltságot helyezi előtérbe.

A jelek arra utalnak, hogy a Megafon Központ is trollokat képez majd. A „bio-kesztyűbábok”, a „fórumok hőzöngői”, az „internetes zaklatók”, a „megadott ideológiai kulcsszavak gátlástalan terjesztői” - hogy csak az álneves kommentelők véleményét idézzem - hamarosan alaposabbak, gyakorlottabbak, ötletesebbek, ügyesebbek, technikailag felkészültebbek lesznek. Kovács István azt is elmondta, hogy már keresik az előadókat. Talán még a druszáját, Tarlós Istvánt is megtalálják. A Megafon Központ honlapjára pedig kiteszik a tavalyi kampányfelvételt, amelyen a budapesti főpolgármester a „bömbikét” egy ellenzéki politikus arcába nyomja. Meg is lett az eredménye.

Tíz mondat a trollokról

A bértrollok megélhetési rémhírterjesztők. Meggyőződésük gyakran közel áll alkalmazójuk nézeteihez. (Tóth-Horváth Gábor író, ITBusiness.hu, 2017. március 25.)

A trollok az internet szörnyetegei. (Cseresnyési László nyelvész, Magyar Narancs, 2018. március 15.)

Anonim alakok. (Kéri László politológus, FüHü.hu, 2018. augusztus 26.)

Puzsér szerintem nem troll. Más, mint a jelenlegi politikusok, őszintébb, önazonosabb. (Ungár Péter LMP-politikus, hvg.hu, 2018. november 3.)

Deutsch Tamás hivatásos troll. (Gergely Zsófia újságíró, ATV, 2018. november 21.)

A legfontosabb kormányzati kommunikációs eszköz a trollbamondás. (László József újságíró, Facebook.com, 2019. január 16.)

Ha a kommentelő erőszakos, ellenségeskedő nyelvezetet használ, akkor troll. (Szicherle Patrik politikai elemző, Klubrádió, 2019. július 24.)

Név nélkül valakinek odavágni. (Fábry Sándor műsorvezető, Fix TV, 2019. november 5.)

Politikai troll az, aki beleböfög a világpolitikába. (Techet Péter újságíró, Azonnali.hu, 2020. március 4.)

Szerintem a trollkodás valaminek a kifigurázása. (Tóth Máté orvos és kocsmáros, Tibi atya blogger egyik megszemélyesítője, Reaktor.com, 2020. július 22.)