Még mindig a felmondási idejét töltő belpolitikai rovatvezető interjújából szemelgetek. Rovó Attila azt nyilatkozta, hogy nincs főszerkesztője a válságban lévő hírportálnak, az őt működtető alapítvány vezetője szabadságra ment, a környezetéből való két igazgatósági tag pedig „fizikailag nincs jelen az újság életében”. (444.hu, 20.08.11.) Vajon hogyan lesz ebből a felmondási idő lejárta után megújított Index, a frissiben (nem) szerződtetett újságírókkal? Mikor süllyed el a digitális sajtó zászlóshajója? Eme kérdésekkel a tegnapi bejegyzéshez hozzászólók kínáltak meg. Nem könnyű válaszolni, bár talán egy összehasonlítás révén sikerülhet.

A Független Hírügynökségből kinőtt FüHü.hu hét munkatársa 2019 januárjában nyílt levelet írt a kiadónak, az elmaradt honoráriumokat kérték számon rajta. Azóta sem kapták meg a pénzüket. S bár a cég több millió forinttal maradt adósuk, a portál változatlanul megjelenik. Úgy tesz, mintha élne. Átnéztem a választékát, és ha nem ismerném az előzményeket, elismeréssel adózhatnék a maradóknak, akiknek sikerült fenntartani a látszatot. Vagy hisznek a független hírügynökségek szűkülő lehetőségeiben, vagy a gyanútlan hirdettetők jóvoltából igyekeznek megélni a csordogáló reklámbevételekből.

A leggyakoribb szerző tizenhét cikkel van jelen. A neve FüHü, akinek személytelensége eleve biztosítja a hírszolgálat szürkeségét. Utána következik Polonius nyolc bejegyzéssel, akinek álneve tájékozott rádiós újságírót takar. Bauer Tamás közgazdász, volt politikus négy megnyilatkozását fészbukos üzenőfaláról vette át a szerkesztőség. A másodközlésről vagy tud, vagy nem, de figyelemre méltó glosszáiért a Templom Egere kiadóhivataltól aligha kap pénzt. Van még egy „ki” rövidítésű cikkíró, akiben Kövesdy István kiadóvezetőt tisztelhetjük, és három további szerző, akik alighanem álnéven publikálnak, noha mögöttük akár egyetlen újságíró is rejtőzhet..

Ez az a publicisztikai és hírújságírói bázis, amely elhiteti az Opel Wallissal, egy rovarcsípés elleni szer forgalmazójával és egy Balaton parti ingatlanközvetítővel, hogy érdemes hirdetni a hazai és külföldi történéseket lanyha figyelemmel kísérő portálban. De ha a szerkesztőséget elhagyó munkatársak nyílt levele óta több mint másfél év telt el, akkor a maradók ügyesen tartják lélegeztetőgépen a FüHü nevű tetszhalottat. A címben föltett kérdésre tehát az a válaszom, hogy az Indexnél is elég sokáig lehet fenntartani a látszatot.