A legolvasottabb portál körüli válság értelmezései közül feltűnt Tóta W. Árpád álláspontja. Valaha az Index munkatársa volt, és van lehetősége az összehasonlításra. Elismerte, hogy az ő újságjuk szubkulturális volt, akik pedig utánuk érkeztek a szerkesztőségbe, azoké már országos jellegű lett. A váltás azzal járt, hogy „az egyéni hangok elhalkultak”, és az Index „Utasellátóként működött napról napra: gondoskodnia kellett arról, hogy a közönség elégedett legyen.” (HVG, 2020. augusztus 6.) A hasonlat találó.

A kilencvenes évek végén kerültem a nyíregyházi főiskolára, azóta 437-szer tettem meg az oda-vissza 540 kilométernyi utat. A vonat reggel hatkor indult a Nyugatiból, hogy az InterCity-professzorok tízre megérkezhessenek állomáshelyeikre. Az étkezőkocsiban gyülekeztünk, és Szolnokon szálltak ki, akik Békéscsabán vagy Aradon tanítottak. Püspökladányban, akik Nagyváradon. Debrecenben népes különítmény vált ki közülünk, és Nyíregyházára is érkeztünk néhányan. Este hatkor indultunk haza. Miskolcon csatlakoztak hozzánk az ottani egyetemen tanítók, Füzesabonyban az egriek. Tíz után érkeztünk a Keletibe.

Az ezredforduló táján már használhattuk a laptopot, de még nem bíbelődhettünk az okostelefonnal. Az éledező Index helyett az étkezőkocsi asztalaira kitett újságokat olvastuk. A liberális Magyar Hírlapot, a konzervatív Magyar Nemzetet, az informatív és zöld színű Világgazdaságot, a még ’pol’ nélküli Metrót. De ahogy izmosodott az Index, hírei és véleményei egyre gyakrabban foglalkoztattak bennünket. Már csak azért is, mert a szemináriumon mindig találtunk közös témát a diákokkal, akik még szorgalmasabban tanulmányozták a sokrétű tartalommal kecsegtető portált.

Az akkori húszévesek mostanában töltik be a negyvenet. A válság idején megjelent olvasólevelek nyomán az a benyomásom, hogy a harmincasok által készített Index változatos menüjét leginkább a harmincasok kóstolgatják. Ebben az értelemben szubkulturálisnak vélem a portált, ráadásul országon túli jellegűnek. Kiderült, hogy a mintegy félmillió magyar emigránsnak szinte kizárólagos forrása az anyaországi hírekről és véleményekről. Az Index intercitysége pedig abban nyilvánul meg, hogy összeköti a hazai városok polgárságát, elsősorban a huszon-harmincasokat.

Most felállt a gyorsvonat utasellátós gárdája, mert az állami MÁV meg akarta változtatni a működési feltételeket. Szomorú volna, ha az ingyen olvasható újságok után az étlap is eltűnne, és be kellene érnünk a mustáros virslivel meg az édesítőszeres teával.