Létezik egy magát civilnek mondott szervezet, amely a kormányzatot káder-utánpótlással kecsegteti. Az Alapjogokért Központot néhány éve pályakezdő jogászok alapították, és a szervezetükből most vált ki a stratégiai igazgató (vagy csak úgy tett, mintha kivált volna). Kovács István hozta létre a Megafon jobboldali hangosbeszélőt, és beköszöntőjében kifejtette: „Egyfajta balliberális véleménycunami jön velünk szembe a közösségimédia-felületeken.” (888.hu, 2020. július 4.)

Ama bizonyos tenger alatti földrengés 2004. december 26-án az Indiai-óceán térségében rombolt. A halottak számát 230 ezerre becsülték, a sebesültekét 110, az eltűntekét 80 ezerre, a hajléktalanná váltakét pedig 1 és háromnegyed milliónyira. A több emeletnyi tengerár például szállodák százait sodorta el, és a karácsonyi nyaralók közül csupán azok maradtak életben, akik épp kirándultak a közeli hegyekbe-dombokra. A cunami ellen nincs menekvés, Kovács István mégis mozgolódik. Talán nem is indokolatlanul. A nyilvánosságból hatalmas részt hasított ki ugyan a kormányzat, a nehezen ellenőrizhető világhálón azonban korántsem eszköztelen az a fránya ellenzék.

Ennek okaira most nem térek ki, mert kell a hely ahhoz, hogy megírhassam: a megafonos kezdeményezés annak beismerése, hogy az úgynevezett KESMA-jelenség, vagyis a médiumok központosítása nem oldotta fel a kormányzati nyilvánosság egyik ellentmondását. Arra talán alkalmas, hogy az újságok, portálok, rádiók és tévék egymásra való hivatkozásai a hatalom közelében tartsák a kevésbé iskolázott választópolgárokat. Ám a legutóbbi néhány hónapban olyan sok réteget sikerült megsérteni az iskolázottabbak közül, hogy magasabb helyen szükségét érzik egy olyan közvetítő és közvetlen meghatározó médiumnak, amely fölerősíti a kormány hangját.

E célra a Mandiner.hu aligha alkalmas. Olyan utánközlő portál, amely kormánykritikus szövegek révén igyekszik a kiegyensúlyozottság látszatát kelteni. A Megafon dolga pedig épp az volna, hogy a bíráló szavak közlése helyett leordítsa a másik Magyarország fejét. A déli Földtekét elárasztó cunami emlegetése talán távoli képzettársítás volt, de azért figyelmeztető jel lehetne, hogy a jobboldali hangosbeszélő alaphangját Tarlós István adta meg. Az önkormányzati választás előtti hetekben a legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a budapesti főpolgármester Tordai Bence ellenzéki politikus arcába nyomta a véletlenül magával hozott megafont. El is vesztette a hivatalát.