Elég gyakran írok a szállóigékről. Foglalkoztat ugyanis az, amit a témakör legjobb kutatói úgy foglaltak össze, hogy a közmondás a nép szállóigéje, a szállóige pedig az értelmiség közmondása. A különbség inkább csak az, hogy a közmondásnak nincs szerzője, mert a csárdában, fogadóban, kocsmában született, és sok névtelen ember között szállt szájról szájra. A szállóige viszont úgy alakulgatott a szalonban, kávéházban, hogy a legkiforrottabb változatát egy közismert ember a nevére vette.

Nemrégiben egy szerkesztőségnek összeállítást készítettem a macskáról, és óhatatlanul bekerült a Hiller István nevéhez köthető mondat, miszerint „Sopronból jöttem, ahol a macskák is tegeződnek. (Népszava, 2004.06.17.) Akkoriban a történész végzettségű politikus már egy éve kulturális miniszter volt a Medgyessy-kormányban, de még nem választották meg az MSZP elnökévé. Ismerkedett vele a nyilvánosság, ezért vélte úgy, hogy illik beszámolnia arról, honnan is érkezett a nagypolitikába. De vajon mit is jelent figyelemre méltó mondatában a tegeződős fordulat?

A szállóige-kutatásban legalaposabb németek macskáznak ugyan, de a tegeződést nem emlegetik. A két legjobb hazai forrás, a Margalits Ede szerkesztette Magyar szólások és közmondások kézikönyve, valamint a Bárdosi Vilmos készítette Szólások, közmondások eredete tartalmaz macskás szócikket, bár épp eme összefüggéssel egyik sem foglalkozik. Találtam azonban egy érdekes mondatot a világhálón. Dávid Ferenc közgazdász, aki akkoriban mondott le a VOSZ-ban (a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségében) viselt főtitkári tisztségéről, imigyen szólt hozzá egy szigorúan szakmai kérdéshez: „Egy zsebkendőnyi országban, ahol a macskák is tegeződnek, miért van szükség ötszintű közigazgatásra?” (HírKlikk.hu, 2018.10.18.) Ekkor kezdtem kapiskálni, hogy mit jelent a macskás közmondás, amelyet két közszereplő is a nevére vett.

Hiller István Sopronja persze a nevezetes mondat elhangzásakor még csak 56 ezer lelkes város volt. Némi túlzással mindenki ismert mindenkit, a politikus erre utalt a macskák tegeződésével. Azóta szinte napra pontosan 16 év telt el. Beléptünk az Európai Unióba, később a schengeni határokon belülre is kerültünk, és az otthonos kisváros lakossága már-már megkétszereződött. Az ország keleti részeiből érkezett ágyrajárók és szobabérlők átjárnak dolgozni Ausztriába; reggel mennek, este jönnek, és a főbérlőkkel nem nagyon találják a hangot. Talán még a macskákkal is magázódnak.