Amióta az országgyűlés elfogadta a Büntető törvénykönyv módosítását, a rémhírterjesztésről folyik a vita. Figyelemre méltó Tóth Mihály bíró, Pokol Béla alkotmányjogász, Koltai András médiajogász és Krekó Péter szociálpszichológus okfejtése. Feltűnt, hogy mintha összemosódott volna az álhír és a rémhír. Ezen azért nem csodálkozom, mert a rémhír rokon értelmű szavai közé tartozik az álhír, a beugratás, a kacsa, a kitaláció, a koholmány, a szóbeszéd és a vakhír. Az a benyomásom, hogy az álhír és a rémhír részben fedi egymást, a különbséget pedig hadd érzékeltessem egy példával.

A kormánypárti nyilvánosságban gyakran szereplő Ifj. Lomnici Zoltán nemrégiben kifejtette a közszolgálati tévében, hogy a „feltárt jelek” szerint „külső támadás érte a forintot”, amit Soros Györgynek tulajdonított. Az egyik ellenzéki párt jogi eljárást indított ellene, amit a nyomozásra kijelölt hatóság elhárított. Pedig a bíróságon bizonyára szóba került volna a Magyar Nemzeti Bank forint-leértékelésre irányuló tevékenysége, és az is, hogy az álhír mikor megy át rémhírbe. Ott látom a különbséget, hogy a sorosozás akkor álhír, ha Lomnici úr nem érti a forint lejtmenetét, és a hiányzó összefüggést a pénzügyekkel foglalkozó milliárdos nevével foltozza be. De ha propagandistaként fejti ki az álláspontját, akkor bizony tudatosan létesít egy nem létező összefüggést, vagyis rémhírt terjeszt.

Pokol Béla, az Alkotmánybíróság tagja is érzi az átfedést. S bár pártolja a Btk-módosítást, úgy különbözteti meg a rémhírt a „hamis” hírtől, hogy példamondata szerint „A liberálisok az okai minden rossznak.” Szerinte azonban ez csak egy vélemény, de ha „felheccelt tömeg előtt” hangzik el, és „meglincselnek” néhány liberálist, akkor felülírja a „véleménynyilvánítás szabadságát”. (Elgondolkoztató okfejtését az Újnépszabadság.com 2020. június 6-i számában olvastam.) Azt már én fűzöm hozzá, hogy az álhírből könnyen lehet rémhírt fabrikálni, és a Btk-módosítást mindkét politikai oldalon föl lehet használni a másik ellen.

Van azonban még egy szempont, amely új színben tünteti föl azt a fránya rémhírt. Az angolszász sajtóból ismerhető a meghatározás, hogy hír az, amit el akarnak titkolni. Ezt Krekó Péter 2020. március 27-én egy Népszava-interjúban így bontotta ki: „Ha valaki közzéteszi az állam által elhallgatott híreket, akkor nem bűncselekményt követ el, hanem a sajtó küldetését teljesítve, a közérdeknek megfelelően bemutatja a valóságot.”