Feltűnést keltett a miniszterelnök legutóbbi interjújából az egyik mondat. Így hangzott: „Nagy a verseny, de nem adom olcsón a bőrömet.” (Magyar Rádió, május 8.) A külügy- és külgazdasági miniszterről beszélt, meg is jegyezte az egyik értelmező, az MSZP volt elnöke: „Hát erről szerintem Lázár is tudna mesélni. (Facebook.com, május 8.) Lendvai Ildikó arra utalt, hogy Orbán Viktor olyan helyzetet teremtett, amely arra késztette a miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy visszavonuljon a viharsarki birtokára. Vagy a kancelláriaminiszter érezte úgy, hogy érdemes fölkészülnie az Orbán utáni helyzetre?

Találgatás helyett megnéztem a rádióinterjú jegyzőkönyvét, íme a hiteles szöveg: „A beszerzéseket sem úgy tekintettem, hogy majd Szijjártó külügyminiszter úr ezt elintézi, hanem folyamatosan kontroll alatt tartottam…” A mondat második feléből inkább az derül ki, hogy Orbán Viktor a szájmaszkok, védőfölszerelések és lélegeztetőgépek behozatalát tartotta kontroll alatt. Majd így folytatta: „Szép dolog, hogy az embernek, Magyarországnak egy tehetséges, agilis, munkában talán még a miniszterelnököt is legyőzni képes külügyminisztere van. Habár ez nagy verseny, ezért nem adom olcsón a bőrömet.” (Miniszterelnök.hu, 2020. május 8.)

Vajon ’de’-t mondott-e Orbán Viktor vagy ’ezért’-et? Az ’ember’ rá vonatkozott-e, és ez azt jelenti-e, hogy azonosította magát Magyarországgal? De ezekbe se mennék bele, mert nem szeretném szaporítani azok számát, akik a miniszterelnök elejtett megjegyzéseiből próbálták rekonstruálni a belső hatalmi helyzetet. Nem is tulajdonítanék túl nagy jelentőséget Orbán Viktor rögtönzésének, ha nem tudnánk róla, hogy zavarja, ha valaki felüti fejét a környezetében. Még diktatúrával kacérkodó demokrataként bánt el Wachsler Tamással, aki bejelentkezett a Fidesz elnöki tisztségére. Aztán Stumpf István kancelláriaminiszter a kormányon kívül találta magát, Áder János pedig néhány évig Brüsszelben ette a száműzöttek keserű kenyerét. Majd Lázár János tűnt el átmenetileg (?) a közéletből.         

Ez nem a Sztálin-Trockij párviadal, a Titó-Gyilasz konfliktus vagy a Rákosi-Rajk ellentét, hanem a kiebrudalás szelídebb válfaja. Ráadásul Szijjártó Péter szabványmondataiban, rossz hangsúlyozásában a nyomát se fedeztem föl az önálló gondolkodásnak. Csakhogy nem nekem kell dönteni róla. Nem árt persze, ha kémleli a Főnök arcát. Ha feltűnik rajta a farkasmosoly, akkor talán mégis kezdjen gyanakodni.

Tíz mondat Szijjártó Péterről

A miniszterelnök szája. (Gerő András történész, ATV, 2011. január 12.)

A kormányfő hasbeszélője. (Schiffer András LMP-politikus, Fejér Megyei Hírlap, 2011. április 23.)

Orbán gigafonja. (Veress Jenő újságíró, Népszava, 2011. július 30.)

A miniszterelnök kifutófiúja. (Mesterházy Attila szocialista politikus, Mesterházy.hu, 2012. szeptember 9.)

Mitológiai alak. Az istenek azzal büntették, hogy sohasem mondhat igazat. (Ujlaky István tanár, Népszava, 2012. szeptember 25.)

A kormány keletkutatója. (Majláth Mikes László humorista, Hócipő, 2012. december 27.)

Zselés hajú üzletkötő futballista. (Horváth Gábor újságíró, Népszabadság, 2014. szeptember 24.)

Külgazdász. (Hegyi Iván újságíró, Népszabadság, 2015. április 3.)

Külsérelmi miniszter. (Révbíró Tamás műfordító, Facebook.com, 2018. augusztus 7.)

A fiatalember, aki külügyminiszteri rangot visel. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, ATV, 2020. április 14.)