Még a három napon belül vagyunk, amíg tartanak az úgynevezett csodák. A politikusok és az újságírók javában értelmezik a hét eseményét, Szanyi Tibor kilépését a Magyar Szocialista Pártból. A „szocik fenegyereke” fel-felönt a garatra, és ilyenkor azt se tudja, hogy mit beszél. Továbbá képtelen feldolgozni, hogy Brüsszelből haza kellett jönnie. Ráadásul rossz a helyesírása (erre a megjegyzésre e sorok írója vetemedett).
Talán csakugyan a sértettség beszél Szanyi „kapitányból”, mindazonáltal van egy mondata, amelyen érdemes eltűnődni. Sok egyéb mellett megemlítette, hogy „Három választáson gyakorlatilag földbe döngölték az MSZP-t. Ebből semmilyen következtetést nem akart levonni a pártvezetés.” (Heti TV, 2020. január 6.) Az első volt ugyebár az országgyűlési választás 2018-ban, a második a májusi Európa-parlamenti voksolás tavaly, a harmadik pedig október 13-án az önkormányzati választás, amelyen szerinte az MSZP eltűnt a kistelepülésekről.
Nekem is feltűnt, hogy a jelenlegi vezetés elmulasztotta a szembenézést a sikersorozatnak korántsem nevezhető fejleményekkel, mégis nyitva hagynám a kérdést, vajon igaza van-e Szanyi Tibornak a saját (volt) pártjával szemben. Megnéztem inkább, hogy az értelmezők tavaly miket mondtak az MSZP-ről. Ötvenhétszer valami figyelemre méltót, heti átlagban egyszer jellemezték, ebből huszonhat volt az elmarasztalás, kéthetenként tehát egy. Íme, az idézőjelek közé tehető szavak: agonizál, csökevényesedik, elavult, elfogyott a vonzereje, gödörben van, gyengélkedik, kimerült, az ellenzék leggyengébb láncszeme, lenullázta önmagát, meggyengült, megöregedett, provincializálódott, szenilizálódott, végelgyengülésben szenved, vége van.
Az értelmezők elfogultan vagy elfogulatlanul, ellenségesen vagy sajnálkozva fogalmaztak. Sosem tudták elfogadni az MSZP-t, vagy kiábrándultak belőle. A felsorolásból kirajzolódik a Magyar Szocialista Párt csüggesztő, keserves, lehangoló, lesújtó, nyomorúságos, sajnálatra méltó, sanyarú, siralmas, szánalmas állapota. Ki-ki kiválaszthatja a számára megfelelő jelzőt. Egy értelmezőt azért megneveznék, az idei elsőt. Friss Róbert jó tollú publicista, évtizedekig a Népszabadság szerkesztője volt, mostanában az egyetlen ellenzéki napilap, a Népszava főszerkesztő-helyettese. Aligha feltételezhető róla, hogy rossz szándékkal vagy sértettségből írta volna a mai számba: „Az MSZP szellemileg valóban kiüresedett.”