Tegnap este ezt írta Gréczy Zsoltról a hazai nyilvánosság egyik legszellemesebb képviselője, Szele Tamás: "Nem mindegy, hogy azért mondunk le, mert a tökünk tele van a politikával, vagy mert a politika van tele a tökünkkel." (Facebook.com, 2019.12.20.) A DK-politikus ennyi gonoszságot megérdemelt, volt újságíróként pedig lám, róla is bebizonyosodott, hogy hivatásunk gyakorlóinak nincs keresnivalójuk a politikában.

Aki oda bekerül, számíthat az erkölcsi megsemmisülésre. Vagy a megsemmisítésre. Eldöntendő kérdés, hogy okkal vagy ok nélkül, ennek mérlegelésére azonban egyre kevésbé van lehetőség. Annyira felgyorsultak a nyilvánosság fórumai, hogy a médiafogyasztók nem képesek kivárni az igazságszolgáltatás „totojázását”. A közvélemény ismeretek híján ítélkezik, és döntése olyan közéleti személyiségeket is érint, akik esetleg nem érdemlik meg a kiközösítést. Márpedig nincs annál nagyobb büntetés, ha egy hivatásos kommunikátort exkommunikálnak. Tegnap este Gréczy Zsolt épp úgy elbúcsúzott a nyilvánosságtól, mint azok az újságírók, akik korábban kóstoltak bele a politikába. Megalázva vagy megfertőzve húzódtak vissza a semmivel fölérő ismeretlenségbe.

A politikai osztályba sorolható közéleti személyiségek anyagi viszonyaiból mindig telt félrelépésekre. Volt azonban egy hallgatólagos megállapodás, miszerint a kisiklásokat nem firtatja a politikai sajtó. A politikus deréktól fölfelé volt érdekes, sebezhető, támadható. Sokan állítják, hogy az „úriemberi” egyezséget azok rúgták föl, akik a Borkai-ügyet a választási kampány utolsó napjaiban hozták nyilvánosságra. A Fidesz tehát most nem csinált mást, mint visszalőtt. Ama párt egyik vezetőjét lőtte ki, akit sejt a profi módon kirobbantott és végigvitt Borkai-botrány mögött. Lehet, hogy így történt, a politika azonban nem 2019 októberében döntött úgy, hogy a politikusok derékon alul is sebezhetőek. Akkor, amikor a jobbikos Volner Jánost félreérthetetlen helyzetben fényképeztette le egy rekettyésben.

De ha már a Médianapló olvasói közül néhányan számon kérték álláspontomat a Gréczy-ügyben, hadd írjam meg azt is, ami önmagában aligha ért volna meg egy bejegyzést. Tegnapelőtt este Gyurcsány Ferenc DK-elnök így fogalmazott az ATV stúdiójában: „Egy tisztességes emberrel tisztességtelen játszmát játszanak.” Mondatát a hazai nyilvánosság fórumai valamilyen rejtélyes okból úgy módosították, hogy ’Egy tisztességes emberrel tisztességtelenül bánnak.’ Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ezzel sem elégedett meg. Tegnap este az ATV-ben a bánnak szót vádolnak-kal helyettesítette. Hogyan várhatnók el az alaposságot és a figyelmességet, ha egy ilyen kényes ügyben olyasmit tesznek idézőjelbe, ami nem is hangzott el?