A Fidesz alelnöke tegnap kanosszát járt. A Heti TV-ben alázkodott meg a Fidelitas kongresszusán elmondott szavai miatt. A történelmi párhuzam azért illik ide, mert IV. Henrik német-római császárt VII. Gergely pápa kiközösítette, márpedig az exkommunikáció feloldotta hűségesküjük alól a császár oligarcháit. 1077-ben mezítláb, darócruhában zarándokolt Canossa várába, ahol a pápa három napig várakoztatta, majd kegyesen megbocsátott neki. Henrik elégedetten ment haza, és szétcsapott a lázongó hűbéresek között.

Kósa Lajos azt fejtegette Kulcsár Gergely debreceni Jobbik-politikusról, aki néhány éve beleköpött a pesti Dunába lőtt zsidók emlékére készített vascipőkbe, hogy az idei önkormányzati választáson „a zsidók kénytelenek voltak - vagy lehet, hogy jól is esett nekik- a nyilast megszavazni a Hajdú-bihar megyei közgyűlésen”. Tegnap a budapesti zsidó közösség tévéjében hiába magyarázta, hogy a múlt szombaton nem úgy értette a szerinte is szerencsétlen mondatot. A beszélgetés akkor ment át kabarétréfába, amikor letiltotta az interjút, és a műsorvezető közölte vele, hogy élő adásban társalognak. Ezen viccelődött a digitális sajtó kormánykritikus része, két mozzanatot azonban nem vett észre.

Az egyik az, hogy a kínos kijelentés és a még kínosabb bocsánatkérés között éppen három nap telt el. A másik pedig az, hogy a hajdú-bihari zsidók és nyilasok állítólagos technikai koalícióját a fővárosi tévében így nevezte meg a Fidesz-politikus: „Balliberális-újnyilas koalíció.” Ennél több sort nem is érdemelne az önleleplező Kósa-interjú. Csakhogy közben letestvérezte a hajdú-bihari zsidókat, és erről beugrott egy másik interjúja. 2012. június 5-én, a választási törvényről adta az ATV-nek, még debreceni polgármesterként. Szóba került a cívis városban felavatott Horthy-emléktábla is, ekkor mondta: „Szálasi volt a miniszterelnök. Horthy nevezte ki, óriási hibát követett el, és ez megbocsáthatatlan. És elkezdődött zsidó testvéreink deportálása.”

Úgy határolódott el Horthy Miklós kormányzótól, hogy összecsúszott tudatában néhány hónap. Szálasi Ferenc 1944. október 16-án lett miniszterelnök, amikorra 437 ezer vidéki zsidó deportálása már befejeződött. A többségüket szinte azonnal elgázosították a nácik. Kétségtelen, hogy 1944 őszétől 1945 tavaszáig a Szálasi vezette nyilasok is garázdálkodtak, és a kezükhöz mintegy fél százezer magyar zsidó vére tapad. Ez azonban már nem került szóba a 2012 nyarán is balul sikerült interjúban.