Médianapló

Médianapló - Miért mondtak fel a 168 Óra szerkesztői?

2019. szeptember 29. 10:00 - Zöldi László

Tamás Gáspár Miklós kitűnő publicista, ezúttal azonban elfelejtett tájékozódni. Egyik cikkében megpendítette, hogy „A szerkesztőváltás utáni 168 Óra első száma nagy Tarlós-interjúval nyit.” (hvg.hu, 2019.09.19.) A hetilap ugyanezen a napon jelent meg, talán ezzel magyarázható, hogy a neves filozófusnak nem volt ideje elmélyedni benne. Ha megnézte volna az impresszumot, bizonyára észreveszi, hogy változatlanul Tóth Ákos a főszerkesztő, a két helyettese pedig Krajczár Gyula és Lakner Zoltán.

Mindhárman felmondtak ugyan, de azt is közölték, hogy csak október elsején távoznak. Megszerkesztették a szeptember 19-i számot, a nagy Tarlós-interjú tehát nem az új főszerkesztő engedékenységét bizonyítja. Csupán azt, hogy a hamarosan távozó szerkesztők megszólaltatták Budapest főpolgármesterét. Azóta elkészítették a szeptember 26-i számot is, benne egy nagy Hajós András-interjúval. S hivatali idejükbe az is belefér, hogy esetleg előkészítik a jövő heti számot.

Mellesleg szeptember 26-án a 168 Óra olvasóinak is bejelentették a távozásukat - három és fél sorban. Ezt azért hozom szóba, mert egy másik publicista, Puzsér Róbert nagy interjút adott az Azonnali.hu-nak, és kifejtette: „Most már a baloldali és liberális szerkesztőségekben állnak fel újságírók, mondván, hogy nem akarnak Orbán Viktornak álellenzéki médiát gyártani. Ez történt a 168 óra szerkesztőségében.” (2019.09.23.) Nos, a 168 Órát nagy óval kéne írni, ahogy Tamás Gáspár Mikós is tette, ez a jogi különbség a 168 óra című rádióműsor és a 168 Óra című hetilap között. A „mondván” pedig azt jelenti, hogy a távozás okáról valamelyik érintett beszámolt a nyilvánosságnak.

Ha a tulajdonossal megromlott a viszony, amelyre a főszerkesztő hivatkozott fészbukos bejegyzésében, ez azt is jelentheti, amit Puzsér feltételez. Csakhogy ehhez több bizonyítékra volna szükség. De tételezzük fel, hogy a publicista „jólértesültsége” megfelel a médiapolitikai valóságnak! Akkor elgondolkoztató következtetés adódik belőle. Orbán Viktor azzal akarja megteremteni a demokrácia látszatát, hogy állami hirdetésekkel életben tartja az ellenzéki média ama szerkesztőségeit, amelyeknek a tulajdonosai azt kérik a szerkesztőktől, hogy csínján bánjanak a hatalommal.

Ez szegheti a szerkesztők munkakedvét, ahhoz azonban, hogy erre a következtetésre juthassunk, két feltétel szükséges. Az egyik az, hogy a három távozó közül valamelyik vázolja föl a felmondáshoz vezető utat. A másik pedig az, hogy várjuk meg az új főszerkesztő tevékenységét, és olvassunk el néhány lapszámot. Máskülönben nem lehetünk elég jól értesültek.          

komment
süti beállítások módosítása