Úgy kéne nekrológot írni, hogy azok is elolvashassák, akiktől elbúcsúztam. Ha nekidurálnám magam, épp most kezdhetném. Tegnap ugyanis lemondott elnöki címéről a Magyar Liberális Párt alapítója. Szeptember 27-én lesz ötvenhat éves, több mint három évtizedet húzott le a közéletben, ennek felét az élvonalban. Már kevesen emlékeznek rá, de 1990-ben vele kampányolt a Fidesz.
Óriásplakátok lepték el az országot, rajtuk Fodor Gábor, a „szőke herceg”, aki a párton belüli liberalizmust jelképezte. A kép másik szélén Deutsch Tamás, a kamaszlányok fülbevalós álma, aki a párton belüli radikalizmust képviselte. Középütt Orbán Viktor kötötte össze a két irányzatot. Akkoriban azon tűnődtem, vajon a 198 centis Fodor, a 193 centis Deutsch és a 170 körüli Orbán feje hogyan került egy magasságba. Most meg azon, hogy a két magas fiú miért tűnt el a jelenlegi miniszterelnök mellől.
Látván pályájuk nem túl szerencsés alakulását, alighanem olcsó magyarázat volna, hogy az ország első embere nem tűri meg környezetében a magas embereket. Közelebb áll hozzám ama feltételezés, hogy a munkamániás, hatalomra törő Orbán Viktor óhatatlanul maga mögött hagyta pártalapító társait. Akik közül Deutsch Tamás akarta ugyan a hatalmat, de talán nem volt elég okos hozzá, Fodor Gábor pedig okos volt, de nem nagyon akarta a hatalmat. Ehhez képest kétszer volt miniszter Horn Gyula és Gyurcsány Ferenc kormányában, és kétszer pártelnök is. S bár kérész életű miniszterségei és egyik pártelnöksége alig tartottak tovább egy-egy esztendőnél, becsületére válik, hogy a Magyar Liberális Párt élén több mint fél évtizedet töltött az egyszázalékos jelentéktelenségben. Őrizte a liberalizmus lángját, és egy kicsit szeretett is melegedni a tábortűznél.
Most azt olvastam ki a búcsúközleményből, hogy újra tanítana az egyetemen, ahonnan tanársegédként távozott a miniszteri bársonyszékbe. Ha sikerül neki a visszatérés, akkor félő, hogy tanársegédként is megy majd nyugdíjra. Ritkaság ez, de azért nem lehetetlen. A debreceni egyetemen volt egy fregoli tanárunk, akit alkalmatlanság miatt a megyei tanács éléről váltottak le. Túlkoros tanársegédként ő tanította az összes tantárgyat, amelyre a múlt század hatvanas éveiben nem volt képzett oktató. Utoljára a budai Várban találkoztam vele, ahol immár nyugdíjasként barackmagból faragott politikusportrékat árult. A különbség annyi, hogy nem magaslott ki a népművészek tömegéből.
Tíz mondat Fodor Gáborról
Kis János szellemi emlőin nevelkedett. (Speidl Zoltán MDF-politikus, Heti Magyarország, 1993. október 8.)
Ő az, aki mindig éppen máshol van. Sokszor akkor is, amikor éppen ott van. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, Reform, 1995. augusztus 11.)
Gyámoltalan kultúrpolitikusnak tartottam, akinek az volt a felfogása, hogy nem a kultúrát képviseli a kormányban, hanem a kormányt a kultúrában. (Konrád György író, Fejér Megyei Hírlap, 1995. december 18.)
Harminchárom éves, és politikailag bukott embernek számít. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Szegedi Egyetem, 1996. október 1.)
Politikai értelemben tíz évig abból élt, hogy ő az SZDSZ belső ellenzéke. (Pető Iván SZDSZ-politikus, Magyar Narancs, 2009. július 16.)
Cuki fiú. (Ungár Klára liberális politikus, ATV, 2013. január 18.)
A nagy túlélő. (Keller-Alánt Ákos újságíró, Magyarnarancs.hu, 2018, március 1.)
Fodor Gábor egy politikai élősködő. (Szabó Tímea Párbeszéd-politikus, ATV, 2018. május 18.)
Zárvány. (Szerető Szabolcs újságíró, Hír TV, 2018. május 21.)
Köszönöm, hogy amióta politizálsz, sosem fordítottál hátat a liberális értékeknek. (Sermer Ádám liberális politikus, Facebook.com, 2019. augusztus 27.)
