Tegnap olvastam egy érdekes interjút, és emlék ugrott be róla a múlt század ötvenes éveiből. Gusztos Pétert, egy mozgáskorlátozottak sportolását támogató civil szervezet vezetőjét szólaltatták meg a 24.hu-n. Elmesélte, hogy miként vélekedik ama vitáról, amely egy Fidesz-politikus Facebook-megjegyzése nyomán robbant ki. A két fiatal, egymásra mosolygó férfit ábrázoló Coca Cola-reklámról zajló vita mellékterméke volt a kormánypárti Pesti Srácok portálon a mozgássérültek elmarasztalása. A cikkíró őket se szeretné látni hirdetésen.
Erről mondta a civil aktivista: „Egy intenzív homofób cirkusz farvízén úszott be a téma.” Nekem a farvízről az ugrott be, hogy egy Duna-parti kisvárosban éltünk, és a népes család tagjai gyakran jöttek össze nagynéném tágas lakásában. A felnőttek ribizliből erjesztett bort iszogattak, Pisti nevű nagybátyám pedig citerázott. S mert katona éveit a dunai flottillánál szolgálta le, az egyik bakanóta első két sora így hangzott: „Megy a hajó / Fodros a víz utána.” Na, ez a sodorvíz, a nyomdokvíz, ahogy az egyik szakkönyvben olvastam: a haladó vízi jármű farhulláma.
Zoltán András nyelvész részfordításnak, féltükörszónak véli a farvizet, és a német Fahrwasserből származtatja. A Wassert aligha kell magyarázni, a fahren pedig leginkább azt jelenti, hogy járni, menni, utazni. Második jelentése viszont fuvarozni, szállítani, vinni. Halász Előd professzor kétkötetes német-magyar szótára szerint a das Fahrwasser (hajózó út, hajózható víz) átvitt értelemben azt is jelenti, hogy idegen vízre evezni, más mederbe terelni a beszélgetést. A farvíz tehát csupán a hangzás alapján azonosítható a Fahrwasserrel, és Zoltán András megjegyzi, hogy a magyar nyilvánosságban „dicsérőleg nemigen alkalmazzák”.
S hogy még teljesebb legyen a kép, Bárdosi Vilmos, a Szólások, közmondások eredete című alapkönyv szerzője hozzáfűzi, hogy a farvízen evezni, hajózni körülbelül azt jelenti: valakinek vagy valaminek „a hatása, befolyása, gyámkodása alatt állni, a nézeteit kritikátlanul átvenni”. Talán ezzel magyarázható, hogy egy német kifejezés tévesen használt magyar változata a publicisztikában elég gyakran használt fordulattá vált. Nem árt, ha tisztában vagyunk a jelentéseivel. Ezzel persze nem akarom megbántani Gusztos Pétert. Lehetséges ugyanis, hogy az interjút készítő újságíró, László Pál segítségére sietett a fogalmazásban. Csupán azt mondom, hogy egy homoszexuális témánál eltekintettem volna a farvíz kifejezéstől.
Tíz mondat a farvízről
/Boross Péterről/ Antall farvízén úszott fel. (Csurka István MDF-politikus, Magyar Fórum, 1994. március 17.)
A rossz politikus csak pénzt akar mások „farvízén”. (Gálszécsy András volt titkosszolgálati miniszter, Kurír, 1994. július 30.)
Ma politikusaink egy része sodródik különféle erők farvízén. (Bíró Zoltán volt MDF-politikus, Demokrata, 1996. augusztus 22.)
Lényegében a férfiak farvízén utazunk. (Faragó Tamás, a női vízilabda válogatott szövetségi kapitánya, Magyar Nemzet, 2001. június 14.)
/A női vízilabdázókról/ Olimpiai bajnok férfigárdánk farvízén íródott meseszép EB-történet. (Amler Zoltán újságíró, Nemzeti Sport, 2002. december 17.)
Az sem lehetetlen, hogy a sok kis baloldali pártocska mégis összefog, és a Jobbik és a Fidesz acsarkodásának farvízén kormányt alakítanak. (Toroczkai László ásotthalmi polgármester, Jobbik-politikus, Magyar Idők, 2017. március 27.)
Az új elnök csak a páros farvízén úszva tudja hallatni a hangját. (Kálnoki Kis Attila újságíró Bienerth Gusztáv úszószövetségi elnökről és a Hosszú-Tusup párosról, 24.hu. 2017. június 24.)
Most a globalizáció farvízén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2017. október 24.)
A farvíz a közkézen forgó szótárakból kimaradt. (Váncsa István publicista, Élet és Irodalom, 2017. október 27.)
Egy intenzív homofób cirkusz farvízén úszott be a téma. (Gusztos Péter civil aktivista, 24.hu, 2019. augusztus 13.)
