Egy folyóirat főszerkesztője olvasta a Tíz mondat Heller Ágnestől című összeállításomat. Szívesen másodközölné a dokumentációt, ha hozzáfűznék néhány méltányló sort. Nem vállaltam. Épp azért válogattam a a 90 éves korában meghalt filozófus szállóigéiből, hogy ne írjak nekrológot róla. Elvégre csak annyi közöm volt hozzá, hogy egyszer szemben ült a nagykörúti Combinón, és a lába nem ért le a padlózatra.

Az összeállítás jelenleg a 10635. olvasójánál tart. 44-en szóltak hozzá, közülük 27-en elmarasztalták Heller Ágnest. Az álneves kommentelők legdurvább megnyilvánulása az volt, hogy „Egy zsidó féreggel kevesebb.” E mondat magáért beszél, fölösleges kommentálni. Annál inkább foglalkoztat, hogy egy másik kommentelő ezt írta tegnap este 21.07-kor: „És teljesen komolyan gondolják, hogy valaki a Szépirodalmi Könyvkiadó vezetője lehetett a szocializmusban anélkül, hogy  200 %-osan megbízható lett volna politikai szempontból.” Vajon kire gondolhatott? Az előzményekből kiderül, hogy csupán két értelmiségi jöhet számításba: A múlt hónap végén elhunyt Ungvári Tamás és a múlt pénteken meghalt Heller Ágnes. Megkérdeztem a hozzászólótól, melyikük volt a Szépirodalmi vezetője. Azóta is várom a választ, a kommentelő felszívódott.

A kiadó 1950-ben jött létre, és 1986-ig Illés Endre vezette. 1975 után néhány évig Ungvári Tamás dolgozott ugyan nála, de beosztott szerkesztőként. Heller Ágnes legföljebb 1986 után lehetett volna igazgatója a Szépirodalminak, de akkor még emigrációban tartózkodott. Annyi köze sem volt a kiadóhoz, mint Ungvárinak, mert könyveit az Akadémia, a Gondolat, az utolsó években pedig a Múlt és Jövő adta ki. Egyébként az őket rágalmazó kommentelő Veszéjben a lyogállamiság álnéven jegyzi a hozzászólásait. S hogy félreérthetetlenek legyenek a megnyilvánulásai, kommentjeihez Kunhalmi Ágnes fényképét mellékeli.

Ezzel utal arra, hogy a szocialista politikus egy másikkal (Bangónéval) együtt idén februárban a következő felirattal tiltakozott Kövér László és Lezsák Sándor országgyűlés-vezetési stílusa ellen: „Képviselőkbe folytani a szót illendő?” Olyan országban élünk, ahol az ellenzéki politikusok helyesírási gondokkal küszködnek, a kormánypárti hozzászólók pedig műveltségiekkel. Azon tűnődöm, hogy mi a szomorúbb. Az-e, hogy Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó arccal meg névvel vállalta a butaságát? Vagy az, hogy egy kormánypárti kommentelő Kunhalmi arcával és álnéven nem vállalja az ostobaságát?