A Bekiáltás nevű blogot Kabai Domokos Lajos újságíró működteti. Orosz szakon végzett a debreceni egyetemen, és a szláv témakörben szakértővé képezte ki magát. Digitális naplóját egyre többen olvassák, például a Csernobil-tévésorozatról írott esszéjét a legérdekesebb és legtartalmasabb értelmezések között tartom számon.

A szerző vitába bocsátkozott egy másik újságíróval, aki szintén katonáskodott. Így cáfolta: „A magyar katonaélet körülményei olyan messze voltak a szovjetunióbelitől, mint Makó Jeruzsálemtől.” (2019. június 15.) Egy nappal korábban jelent meg a Magyar Hírlapban Nagy Ervin cikke, és a Jobbik-alapító filozófus ezt írta az ellenzéki mozgolódásokról: „Az egyes pártok ötletei oly messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.” Két különböző témában szólaltak meg, szemléletük pedig olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Sokáig ugyanis azt hittem, hogy a közmondás a két város közti távolságra utal.

Olvastam azonban Torgyán József egyik utolsó megnyilvánulását. A népszerűség hajhászásától sem idegenkedő, mindazonáltal művelt kisgazda politikus az állami földek licitjéről fejtette ki az álláspontját: „Az árverés olyan messze áll tőlünk, mint Makó lovag Jeruzsálemtől.” (Magyar Nemzet, 2016. április 23.) Ekkor kezdtem gyanakodni, és figyelemre méltó művelődéstörténeti összefüggésre bukkantam. Ballagi Mór nyelvész a Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye című könyv 1850-es kiadásában így fogalmazott: „Annyira van, mint Makó Jeruzsálemben.”

Arra utalt, hogy a két város közti kapcsolat nem távolsági, sőt nem is települések közti. A történet dióhéjban, hogy II. András (Endre) királyunk 1217-ben harcba indult a Szentföldet elfoglaló „hitetlen muzulmánok” ellen. A keresztes hadjárat egyik résztvevője Makó vitéz volt, aki a Velencében bérelt hajón iszogatott. Miközben hullámzott alatta az Adriai tenger, fel is öntött a garatra. Arra ébredt a fedélzeten, hogy a parton város suhan el, és a templomok tornyán kereszt díszeleg. Módosult tudatállapotában azt képzelte, hogy megérkezett Jeruzsálembe, holott csupán a dalmáciai Spalató (a mai Split) tornyait látta.

A közismert hasonlat helyett megfontolásra ajánlom eme változatot a publicistáknak és politikusoknak: valamik vagy valakik „olyan messze vannak egymástól, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől”. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nincsenek távol egymástól. Különösen akkor, ha ellenzékiek.