A Bangóné Borbély Ildikó kiszólását értelmezők között fölmerült Torgyán József neve is. A néhai kisgazda politikus állítólag szintén a patkány kifejezéssel minősítette a politikai ellenfelet. Tőle már nem kérdezhetjük meg, de van egy mondat, amely elgondolkoztatott. Párttársa, Gerbovits Jenő 23 éve konfliktusba keveredett a főnökével, és ezt mondta róla: „Egyszer felveszi a sábeszdeklit, máskor meg durván liberális patkányokat emleget.” (Somogyi Krónika, 1996. március 28.)

Árulkodó a dátum. Alig néhány nap telt el azóta, hogy Torgyán március 14-ére meghirdette az úgynevezett kormánybúcsúztatót a Parlament előtti térre. Százezernél többen gyűltek össze, és a kisgazda párt elnöke tíz percig beszélt hozzájuk. Papír nélkül, látszólag rögtönözve, valójában nagyon is tudatosan építkezve. Keretet állatoktól kölcsönzött; a beszédet velük kezdte, és velük fejezte be. „Álliberális, undorító férgeket és dögkeselyűket”, illetve „liberális férgeket” és „liberális dögkeselyűket” emlegetett. 

A patkány kifejezést még akkor is kerülte, amikor „az ország legnépszerűbb emberét” hozta szóba, aki másnap reggel jelen lesz az állami lobogó felhúzásánál. A köztársasági elnök Göncz Árpádra utalt, akit az akkor épp ellenzékbe szorult jobboldali sajtóban a vérmesebb publicisták Patkány csúfnévvel illettek. Ezzel nem azt állítom, hogy Torgyán József tapintatból fogta vissza magát az ország főterén. Más okból mellőzte a patkányozást. Elképzelhető ugyanis, hogy amire Gerbovits Jenő célzott, a liberális patkányokra, elhangzott a kisgazda pártelnök szájából valamelyik vidéki összejövetelen.

Torgyán munkamódszeréhez tartozott, hogy az országjárást kísérletezésre is használta. Békéscsabán például ezt mondta a Horn-kormány tagjairól: „Olyanok, mint a görögdinnye. Annak is van egy kis zöld vékony héja, de mögötte ott van a piros bél. csakhogy mi, kisgazdák azt is tudjuk, hogy eljön a Szent Lőrinc napja, amikor a disznók elé veti a jó gazda a megmaradt dinnyéjét.” E hasonlatnak hat változatát olvastam a korabeli sajtóban, és az a benyomásom, hogy Torgyán József elégedetlen volt a fogadtatásával. Vagy pedig abból indult ki, hogy amit megértett a mezőgazdasághoz jóval közelebb álló vidéki közönsége, az nem hatol el a fővárosi nagygyűlésen résztvevők tudatáig.

Politikusi tudatosságával magyarázható, hogy 1996. március 14-én a látszólag rögtönzött szónoklatát az utókor nem görögdinnyés, nem is patkányozós, hanem féregirtós beszédnek nevezte el.