Gyurcsány Ferenc szokatlan, első pillantásra meghökkentő bejegyzést osztott meg a közösségi oldalán: „Enyém a Népszabi, Klárié a Népszava.” (Facebook.com, 2011. október 20.) A reggeli újságolvasásról számolt be, az összefüggéseiből kiragadott mondat mégis azt sejteti, hogy amiről a volt miniszterelnök akkoriban viccelődött, mintha kezdene tulajdonná válni. Immár a Demokratikus Koalícióhoz kötődik néhány portál, amelyek most, az uniós kampányban aligha tartóztatják meg magukat, ha a DK-listát vezető Dobrev Klára megnyilvánulásairól számolnak majd be.

Gyurcsány civilben milliárdos, és nem lepne meg, ha kiderülne, hogy anyagilag is támogatja az említett portálokat. Az a benyomásom, hogy ami 2011-ben még csak mulatságos szójáték volt, az manapság az ellenzék egyik nyilvánosságteremtési lehetősége. Pillanatnyilag leginkább Ungár Péternél érhető tetten. A művelt,  tájékozott és slágfertig fiatalember nem tehet arról, hogy milliárdos családjába született. Arról sem, hogy üzletember édesapja halála után a miniszterelnöknek tanácsokat adó anyja, Schmidt Mária kezeli a tetemes vagyont. Ebből jutott neki is néhány milliárd.

A pénzből támogat szerkesztőséget Szombathelyen, Szentgotthárdon, Pécsett és talán Komlón, de látták már feltűnni helyi médiumnál Egerben és Debrecenben is. Nem vonom kétségbe csípős megjegyzéseit a kormányról, de ha egyetlen mondatban kéne összefoglalni a nyilvánosságpolitikáját, akkor bizony ama ellentmondás rajzolódik ki, hogy a kormányzati főideológus pénzéből támogatja egy ellenzéki párt, az LMP sajtóját. Ő sem jár rosszul persze azzal, hogy akkor szólal meg ezekben az orgánumokban, amikor kedve szottyan hozzá.

Tegnapi glosszám vitája percekkel ezelőtt fejeződött be. Néhány kommentelő megemlítette az MSZP-ben politizáló Tüttő Kata nevét, aki a Népszavát frissiben megvásárló Leisztinger Tamás élettársa. Kétségkívül utaltam az Európa-parlamenti képviselőjelöltre és Budapest V. kerületi polgármesterjelöltre, de a nevét szóba se hoztam, mert a jelenséget fontosabbnak tartom. Ám ha a hozzászólók követelik, nem tagadható, hogy tünetértékűnek vélem a családi szál megjelenését a médiapiacon. A Gyurcsány-Dobrev és a Schmidt-Ungár kettős után a beszűkült ellenzéki térfélen jelentkezett egy harmadik milliárdos família is, amely épp választási kampány előtt lát befektetési lehetőséget a sajtóban.

Ami tehát 2011-ben még viccnek hatott, azon 2019-ben legalábbis töprenghetünk.