Most, hogy új elnököt kapott a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, azon tűnődöm, vajon hány Szántó Miklós lehet. Az „átkosból” ismertem egy ilyen nevű szociológus-újságírót, aki vagy negyedszázadon át szerkesztette a Magyar Hírek című lapot. A Magyarok Világszövetsége jóvoltából ő tartott kapcsolatot a hivatalos Magyarország és a Nyugatra szakadt emigránsok között. Némi bogarászás után azonban kiderült, hogy 2015-ben meghalt, egyébként 99 éves korában.

Már csak a kora miatt sem lehetett a KESMA frissiben kinevezett főnöke, aki ráadásul h-val írja a vezetéknevét. Szánthó Miklós 2009-ben végzett az ELTE jogi karán, azóta meglepően sokra vitte. 2013-ban például joghallgatókból és pályakezdő jogászokból alapította meg az Alapjogokért Központot. E civilnek mondott szervezet igazgatójaként szerepel a kormánypárti médiumokban, a hazai és a nemzetközi konferenciákon. Kíváncsiságból néhány archivált tévéműsort is megnéztem a világhálón, és figyelemre méltó változást vettem észre rajta.

Ahogy telt az idő, egyre vastagabb bajuszt viselt, valószínűleg azért, hogy idősebbnek tűnjön fel, és egyre kenetteljesebben beszélt. Harcosan és hajlékonyan képviseli a kormány éppen időszerű álláspontját, amelynek álmából felébresztve is képes jogi hátteret kölcsönözni. Miközben elismeréssel adózom rögtönző képességének, úgy rémlik, hogy még csak nem is konyít a médiához. Talán ezért választották a nemrégiben lemondatott alapítványi elnök, Varga István helyére. Gyanútlan elődje a „konzervatív-nemzeti” újságírást még föl akarta emelni a baloldali-liberális sajtó szintjére, mondván: „Igényes, jó tollú újságírókat a másik oldalon látok.” (Behir.hu, 2019. február 4.)

Pikírt megjegyzését rossz néven vették a kinevezői, akiknek képviseletében Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője utasította rendre. „Mind a ’régi nagy öregek’, mind az új generáció tagjai döntő többségükben tanultabb, műveltebb, ha úgy tetszik igényesebb újságírók, mint odaát.” (PestiSrácok.hu, 2019. február 5.) Az a benyomásom, hogy a hatalomban lévők most ügyesebben választottak. Szánthó Miklós szerint ugyanis „A balliberális oldal csak a szájszagos leheletét szereti viszont érezni a nyilvánosságban.” (Magyar Nemzet, 2019. február 6.) Kijelentése kétségkívül jobban illik a 476 szerkesztőséget összefogó nonprofit alapítványhoz, amelynek épp annyira nincs köze a kormányhoz, mint az Alapjogokért Központnak.