Tegnap délután 14.21-kor figyelemre méltó küldemény érkezett a világhálón. Farkas László föltette a netre a digitális Új Írás legújabb számát. Kollégám és barátom hosszú éveken át szerkesztette a régi, még papírra nyomtatott Új Írást, 2016-ban pedig könyvet is írt az alapításáról és az első éveiről Deres március címmel. Az 1961-ben indult folyóirat három évtizednyi működés után szűnt meg, nemrégiben Laci támasztotta fel.

Körülbelül fél évvel ezelőtt meghívott néhányunkat egy belvárosi presszóba, és fölvázolta, hogy miként ápolná a hajdani főszerkesztő, Juhász Ferenc szellemi hagyatékát. Mondandójához listát is mellékelt, de ahogy elnéztem, ő örült a legjobban, amikor leszavaztuk a címjavaslatait. Ha ugyanis tőke híján világhálón képzeltük el a folytatást, akkor meg kéne csinálni a XXI. századi Új Írást. Azóta az ujiras.hu-nak öt száma jelent meg, és a szemünk láttára kezd körvonalazódni, formálódni, kikristályosodni. A legfrissebb számban az immár szokásos rovatok: versek, prózai írások, kiemelt témakör, tanulmányok, egyéb művészeti ágak.

Még nem jutottam a végére, de legalább a hangsúly-rovatot figyelmesen olvastam. Farkas László hetekkel korábban, élő szóban is kifejtette, hogy a vándorlás motívumát ragadná ki az aktuálpolitikai (migráns) összefüggésekből. Inkább azt nézné és nézetné meg, vajon a ki-, a be- és az elvándorlás milyen szerepet játszott eleink életében, miként határoz meg bennünket is. Erről számolt be a szépíró Szakonyi Károly, a művészeti életben csak Tatának nevezett koreográfus, Novák Ferenc, a színész és világutazó Papp János, továbbá a szerkesztő Farkas László is. E sorok írója pedig tíz idézetből álló, vándorlásról szóló összeállítással egészítette ki az élménybeszámolókat.

Az írásokat személyes érintettség miatt nem minősíteném, egy kis reklámot mégis csinálnék a felújított Új Írásnak. A főszerkesztő nem véletlenül időzítette tegnapra a digitális kiadást. Időt akart adni nekünk, hogy friss olvasmányokkal érkezhessünk a mai összejövetelre. Már nem szűk körű szerkesztőségi értekezlet lesz, hanem első találkozó az olvasókkal. Ma délután fél hattól nem presszóban üldögélünk, hanem néhány szerző - például Baranyi Ferenc és Csukás István költő, Jolsvai András és Szakonyi Károly író, valamint Kenyeres Zoltán irodalomtörténész - áll az érdeklődők elé egy budapesti művelődési házban. Ott leszek a XIII. kerületi Civilek Házában, a Váci út 50. közel van a lakásomhoz.