Ungvári Tamás tavaly szeptemberben volt 88 esztendős. Mostanában ritkán szerepel a nyilvánosság fórumain, talán ezzel magyarázható, hogy Friss Róbert érdeklődött a hogyléte felől. A Népszava mai számában szólalt meg a művelődéstörténész és irodalomtörténész, aki érdekesen látja a világot. Gondolatait azért érdemes figyelemmel kísérni, mert az egyik legműveltebb értelmiségi Magyarországon. Mielőtt azonban kitérnék a talán legfontosabb mondatára, feltűnt, hogy kétszer is szóba hozta a „halálos betegséget”.

Először általában, az interjú végén viszont önmagára vonatkoztatva. Róla és tőle tudom, hogy néhány éve az Egyesült Államokban, ahol tanított, már kilábalt egy rákbetegségből. Remélem, nem újult ki, mindazonáltal abban a korban van, amikor személyes érintettség nélkül is halandóságról tűnődik az ember. A fontos gondolat pedig ez: „A politika eszmékből is áll, nemcsak mondatokból.” Fejtegette az, aki a legutóbbi három évtized szállóigéit tartalmazó gyűjteményemben a nála két hónappal idősebb és idestova két esztendeje elhunyt Bodor Pál mögött a második helyen található 34 ütős, szellemes mondattal.

Bár szeretek ellentmondást fölfedezni, ezúttal mégse élnék a lehetőséggel. Inkább így fordítom meg az idézetet: A politika mondatokból is áll, nemcsak eszmékből. S mert Ungvári Tamás az „ügyetlen és szellemileg gyenge” ellenzékről is beszélt, német példával érzékeltetném a hazai ellenzék helyzetét. A szociáldemokraták az úgynevezett Bad Godesberg-i programmal jelentették be igényüket a kapitalizmus megszelídítésére. Ám ahhoz, hogy kormányképességüket is bizonyítsák, sok évre volt szükségük. Kohl kancellár úgy egyesítette a kettéosztott német nemzetet, hogy közben szocdem ellenzéke minden második városban megszerezte a polgármesteri széket. Nem csoda, hogy amikor a szociáldemokrata párt is kormányra került, a megizmosodott polgármesterekből egészen jó miniszterek és államtitkárok lettek.

Az MSZP szemérmesen jelentette be a maga Bad Godesberg-i programját, elveszítette azonban pozícióit az önkormányzati testületekben. Alig van felkészült embere az országos hatalom gyakorlására. A hiányzó aprómunkát a Fidesz 2002 és 2010 között elvégezte, és polgármesterei közül került ki az államtitkári kar jelentős része. A kormánypárti politikusok a nemzetegyesítés jegyében ismételgetik az egybites, de hatásos üzeneteket. Az ellenzéki politikusok pedig még keresik a mondatokat.