Az interjú párbaj. Az újságíró akkor veszít, ha beszélgetőpartnere rákényszeríti az akaratát. De ha alaposan felkészül legalább az első kérdésre, kezében van a kezdeményezés, a győzelem esélye. Tegnap a Behír nevű békéscsabai médiaholdinghoz tartozó tévécsatorna műsorvezetője, Zámbori Eszter ezzel fogadta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, rövidítve a KESMA kuratóriumi elnökét: „Milyen célok alapján alapították az alapítványt?”

Dr. Varga István orosházi ügyvéd tizenhét percnyi mondandóját úgy foglalnám össze, hogy a keresztény, nemzeti, konzervatív újságírást szeretné az ellenzéki újságírás színvonalára emelni. Ez viszont már szó szerint idézhető tőle: „Ebben a pillanatban ennek az oldalnak nincs komoly sajtója.” Ezt is megállapította: „Igényes, jó tollú újságírókat a másik oldalon látok.” S hogy példákkal is érzékeltesse médiafogyasztási szokásait, kifejtette, hogy reggelenként a napilapok közül elsőként a Népszavát olvassa, a portálok között az Indexet részesíti előnyben az Origóval szemben, a hetilapok közül pedig az Élet és Irodalmat meg a Magyar Narancsot említette.

Varga doktor idestova harminc éve forgolódik pártok közelében. Ennek körülbelül a felét a parlament épületében töltötte, igazán tudhatná, hogy mivel jár a keresetlen őszinteség. De mondott még mást is, amelyen már nem a vele egy táborban lévők ütköztek meg, hanem e sorok írója. Például ezt: „Vannak médiák, akik úgy döntöttek…” Jobb- és baloldali politikustársai dicséretes fejlődésen mentek keresztül, Három évtized alatt eljutottak odáig, hogy a médium többes számát, a médiát már nem fokozzák tovább. A médiakuratórium elnöke mégis maradt a többes szám többes számánál.

Ezen azért nem csodálkozom, mert már az alapítvány nevében is garázdálkodott a szakszerűtlenség. Az a fránya sajtó ugyanis a média szerves része, a keletkezés sorrendjében a rádióval, a televízióval és az internettel együtt. Ehhez képest elhanyagolható, hogy a fogalmi jellegű „médiákat” nem illik az „akik” vonatkozó névmással helyettesíteni. Kérdés persze, vajon a KESMA-kuratórium elnökét miért menesztették? Azért-e, mert alábecsülte, fitymálta, kicsinyelte, leszólta, semmibe vette a kormánypárti újságírók és szerkesztőségek szakmai felkészültségét? Vagy azért, mert a fanyalgás közben bebizonyította, hogy fogalma sincs a médiáról?

Az őszinteségét egyébként méltányolom.