A kormányzati kommunikációt irányítók taktikát változtattak. A múlt héten még igyekeztek elhallgatni (bagatellizálni) az ellenzéki megmozdulásokat, a tüntetéshullám azonban átcsapott a fejük fölött. Arra kényszerítette őket, hogy másféle értelmezési keretbe helyezzék (túldimenzionálják) a fejleményeket.

Soros György sugallatára a „bevándorláspárti” erők EU-szerte egyszerre támadták meg a „bevándorlásellenes” kormányokat. Nálunk például azok a fránya ellenzékiek a Munka törvénykönyvét módosító jogszabály ürügyén, amelyet „rabszolgatörvénynek” neveztek el, holott a miniszterelnök úr is megmondta, hogy a munkavállalók helyzetét javítja. Már nem kellett eljelentékteleníteni a vidéki Magyarországon lezajlott tüntetéseket, ezért a kormány ellenőrzése alatt álló megyei napilapok ezen a héten már beszámoltak róluk.

Első munkahelyem a Hajdú-bihari Napló volt. Egyetemistaként amúgy is fél évtizedet töltöttem Debrecenben, és amíg élt a városszerte ismert nagybátyám, Zöldi cukrász a Bem térről, gyakran visszajártam. Érzelmi okból kísérem tehát figyelemmel a Hajdú Online tevékenységét. Két napja, december 19-én beszámolt egy tüntetésről. A tiltakozókat ellenzéki pártok és civil szervezetek hívták a gyülekezőhelyre, ahol körülbelül ötvenen jöttek össze. Sétáltak a városban, nagyjából százra gyarapodott a számuk, majd útjuk egy köztérbe torkollott, ahol már százötvenen lehettek. Ebből lett a tudósításban „mintegy száz” résztvevő.

Egy tüntetés hatékonyságát az dönti el, hogy a tiltakozók száma eléri-e a lakosság egy százalékát, a kétszázezres Debrecenben például kétezer embert. A tiltakozás erőtlenségén mit sem változtat az átlagszámítás, sajtószakmailag mégis érzékeltetni kellett volna a folyamatot: a tüntetők gyarapodását, esetleg apadását. Ez azonban nem fért bele a tizenhat sornyi tudósítás első felébe. A másik nyolc sorban kellett a hely a debreceni Fidesz kommentárjának. Elvileg dicséretes, hogy a szerkesztőség begyűjtötte a másik fél álláspontját is. De ha 17.30-kor kezdődött az ellenzéki megmozdulás, vajon miként sikerült beleírni a kormánypártiak értelmezését is, hogy 19.14-kor már meg is jelenhessen a cikk.

Kétféle válasz adható. Az egyik az, hogy a szerkesztőség legrutinosabb munkatársa vállalkozott az aláírás nélküli cikk elkészítésére. A másik pedig az, hogy budapesti sémára előbb készült el a helyi Fidesz-szervezet álláspontja, mint hogy elkezdődött volna a tüntetés.