A momentumos népszavazás után kormányunk már nem látványosan készül az olimpiára, hanem apránként. Tavaly irdatlan pénzért sikerült tető alá hozni az Arénát, az úszó világbajnokság színhelyét. Ennél is többért készül a Puskás-stadion, amelyben nem lesz futópálya. Ez nem is olyan nagy baj, mert 4,7 milliárd forintért elkészültek egy tizenötezer nézők befogadó stadion tervei, talán 2023-ban a Rákóczi-híd pesti hídfőjénél sikerül megrendezni benne az atlétikai világbajnokságot. Épp most jelentették be, hogy lesz egy húszezres kézilabda-stadion is, hátha sikerül 2022-ben megrendezni az Európa-bajnokság döntőjét.

Kormányunk hamarosan úgy pályázhat az olimpiára, hogy nem a szándékkal kell házalnia, hanem a lassacskán létrehozott infrastruktúrával. Mindez Föld S. Péter tegnapi jegyzetéről jutott az eszembe. A publicista ezt írta a Soros György elleni kampányról: „Bár a hivatalos cél nem az volt, hogy Soros zsidó voltát hangoztassák, ’mellékszálként’ ez is jól funkcionált.” Utalt arra, hogy tavaly, az úszó világbajnokság idején a fővárosi utcákról eltűntek az amerikai milliárdost megbélyegző óriásplakátok. Az egyikről fényképet közölt a FüHü.hu, a Magyarországról elszármazott üzletember homlokára valaki filctollal fölírta, hogy „Büdös zsidó”. Amidőn a magyar úszók kimagasló szereplésével befejeződött a vébé, a kormány besöpörte a nemzetközi dicséreteket, és visszarakatta a Soros-plakátokat.

A nemzetközi közvélemény ellenszenvvel fogadta Hitler hatalomra jutását, és Németország vezetése a közelgő olimpiától várta az elszigetelődés feloldását. Csakhogy Avery Brundage, az amerikai olimpiai bizottság vezetője olyan Berlinbe látogatott, megszemlélendő az olimpia előkészületeit, amelynek utcáit zsidóellenes plakáterdő borította. Közölte a vendéglátókkal, hogy sportolói kihagyják a világ legjelentősebb versenyét, ha Hitlerék nem takarítják el az uszító plakátokat. A német kormány számára fontos volt a nemzetközi elismerés, ezért a fővárost úgy megtisztította a heccelő óriásplakátoktól, mintha sosem léteztek volna.

Olvasgatom Goebbels naplójából az 1936-os bejegyzéseket. A birodalmi propagandaminiszter augusztus 2-án írta az olimpia egy nappal korábbi megnyitójáról: „Nagy nap, a német ügy győzelme.” Bejegyzés augusztus 7-én: „Aranyérmet nyertünk öttusában, drámai küzdelem után gerelyhajításban és súlyemelésben.” Még egy augusztus 8-án: „Ha vége lesz az olimpiának, durvábbak leszünk.”